Pál Bánszki

Jó úton haladok! Rádöbbennem, mennyire fontos megbecsülni a munkahelyemet – vagy éppen felismerni, ha eljött a váltás ideje. Életem első munkahelyén 13 évet töltöttem. Voltak benne jó és rossz időszakok, de az utolsó években a nehézségek kerültek túlsúlyba. Egyre inkább éreztem, hogy minden porcikám szenved, és ez már az egészségemre is hatással volt. Sokat harcoltam magammal, hogy ez biztos állás, biztos fizetés, de belül valami ki akart törni, szinte szétszakított. Aztán meghoztam a döntést: elengedem. Bementem a főnökhöz, és közöltem vele, hogy hónap végével felmondok. Amikor kiléptem az irodájából, leírhatatlan felszabadultságot éreztem – mintha a felhők fölött jártam volna. Életem talán legjobb döntése volt. Ezután csatlakoztam a családi vállalkozáshoz. Az elején hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába, igazán élveztem. Azóta nyolc év telt el, és most ismét azt érzem, hogy valami megváltozott. Az elmúlt két évben saját vállalkozást építettem, amely lassan beindul. Tudom, hogy a biztos fizetés elhagyása nehéz döntés, de egyre inkább hiszem, hogy ha igazán akarom, bármire képes vagyok.