Légy önmagad legjobb változata!

Katalin Éva Baji

Tapasztalatom szerint a múlt feldolgozásának egy útja van: a szembenézés és elfogadás. Szembenézés csak elfogadás által lehetséges, az elfogadást pedig a megértés segíti igazán. Betegséggel, megszégyenítéssel, magánnyal és sok sebezhetőséggel néztem én is szembe az utam során, de amikor megértettem mennyire fontos megélnünk és elfogadnunk a felszínre bukkanó fájdalmainkat és félelmeinket valamint türelmesnek lenni magunkkal, a feldolgozás már sokkal könnyebben ment. Azóta bátran nézek szembe a múlttal. Abban tudok segíteni, hogy életed egyes stációira jobban ráláss, megkapd a miértekre a válaszaid és ezzel arányosan megleld magadban a bátorságot, és az önmagadba vetett hitet.

Katalin Éva Baji

16 éves koromban találkoztam először a jógával, és nagyon megtetszett. Azóta eltelt 30 év, ebből 9 éve oktatom is. Áldásos hatását sok területen találtam hasznosnak, mert az önfejlesztés minden területen kifizetődő: fizikailag, mentálisan, érzelmileg és spirituálisan is. Intuitív jógát oktatok, ami több stílust is ötvöz. Az óráimon részt vevők könnyebben hangolódnak rá a saját működésükre, jobban tudják szabályozni a folyamataikat. Ha aktív meditációra vágysz és újra kapcsolódnál a belső erőddel, akkor tudok neked segíteni.

Katalin Éva Baji

Kamaszkoromban zárkózott, önbizalomhiányos voltam, a családommal nem alakult ki nyílt és bizalmon alapuló érzelmi kapcsolódás. 18 éves koromban -több rohamot követően -epilepsziával diagnosztizáltak, gyógyszert szedtem, és egyfajta szégyenérzet és magány kísérte végig a fiatal felnőtt koromat. Egy év után elegem lett a gyógyszerezés következtében kialakult letompítottságból, ekkor határoztam el, hogy kijövök ebből az állapotból. Már két éve jógáztam, beiratkoztam a Mantra Szabadegyetemre, ahol 3 évig ismerkedtem személyiségelemzéssel, különféle terápiákkal, amik nagyban szélesítették a látókörömet és inspirálódva általuk, tovább haladtam ezen az úton. Több évig gyógyszer nélkül tünetmentes voltam, majd megszületett a kislányom. 4 éves volt, mikor párkapcsolati konfliktus hatására újra jelentkeztek a rohamok, és kórházba kerültem. Ijedt arcát látva ismét, sokkal mélyebben határoztam el: én ebből kijövök, mellette akarok lenni, látni akarom rendben felnőni. Gyógyszerek, kivizsgálások követték egymást. A legmodernebb gyógyszerre is allergiás lettem, így nem szedhettem. Közben munkahelyi problémák is adódtak, ilyen "állapotban" nem vettek fel a munkáltatók. A párkapcsolati bizalom megomlása nem segített a gyógyulásnak, de nem adtam fel. Kinezológus/pszichológus szakemberhez fordultam, és továbbra is jógáztam. Bár akkor még nem tudatosodott, de elkezdtem egy hosszú és rögös úton járni: az önismeretén. Autodidakta módon képeztem magam kommunikációban, pszichológiában, családi minták terén. Hosszú út után, 20 év házasságot otthagyva, majd szerelmi csalódással a hátam mögött, egy új életet elkezdve, új párkapcsolatban immár elmondhatom : JÓL VAGYOK. 15 éve tünetmentes, epilepsziának nyoma sincs. Jógázom immár 30 éve, jógaoktató vagyok 9 éve. A minták átírásában sokat segített a Theta Healing, Metamorf Érintésterápia, Lovasterápia, sémák megismerése, az integrált szemléletmód . A hozzám fordulókat az érzelmi feldolgozásban tudom segíteni, új nézőpontok megvilágításával, és saját magukkal való mélyebb kapcsolódással, aminek hatására visszakapják önrendelkezésüket és cselekvőképességüket.

Katalin Éva Baji

Kamaszkoromban zárkózott, önbizalomhiányos voltam, a családommal nem alakult ki nyílt és bizalmon alapuló érzelmi kapcsolódás. 18 éves koromban -több rohamot követően -epilepsziával diagnosztizáltak, gyógyszert szedtem, és egyfajta szégyenérzet és magány kísérte végig a fiatal felnőtt koromat. Egy év után elegem lett a gyógyszerezés következtében kialakult letompítottságból, ekkor határoztam el, hogy kijövök ebből az állapotból. Már két éve jógáztam, beiratkoztam a Mantra Szabadegyetemre, ahol 3 évig ismerkedtem személyiségelemzéssel, különféle terápiákkal, amik nagyban szélesítették a látókörömet és inspirálódva általuk, tovább haladtam ezen az úton. Több évig gyógyszer nélkül tünetmentes voltam, majd megszületett a kislányom. 4 éves volt, mikor párkapcsolati konfliktus hatására újra jelentkeztek a rohamok, és kórházba kerültem. Ijedt arcát látva ismét, sokkal mélyebben határoztam el: én ebből kijövök, mellette akarok lenni, látni akarom rendben felnőni. Gyógyszerek, kivizsgálások követték egymást. A legmodernebb gyógyszerre is allergiás lettem, így nem szedhettem. Közben munkahelyi problémák is adódtak, ilyen "állapotban" nem vettek fel a munkáltatók. A párkapcsolati bizalom megomlása nem segített a gyógyulásnak, de nem adtam fel. Kinezológus/pszichológus szakemberhez fordultam, és továbbra is jógáztam. Bár akkor még nem tudatosodott, de elkezdtem egy hosszú és rögös úton járni: az önismeretén. Autodidakta módon képeztem magam kommunikációban, pszichológiában, családi minták terén. Hosszú út után, 20 év házasságot otthagyva, majd szerelmi csalódással a hátam mögött, egy új életet elkezdve, új párkapcsolatban immár elmondhatom : JÓL VAGYOK. 15 éve tünetmentes, epilepsziának nyoma sincs. Jógázom immár 30 éve, jógaoktató vagyok 9 éve. A minták átírásában sokat segített a Theta Healing, Metamorf Érintésterápia, Lovasterápia, sémák megismerése, az integrált szemléletmód . A hozzám fordulókat az érzelmi feldolgozásban tudom segíteni, új nézőpontok megvilágításával, és saját magukkal való mélyebb kapcsolódással, aminek hatására visszakapják önrendelkezésüket és cselekvőképességüket.

Pallér Zsuzsanna

A gyász és veszteségfeldolgozás kulcsszerepet játszott a covid utáni időszakban. Szinte egyszerre veszítettem el az édesapámat, a páromat, az egészségemet, a munkámat és jövőképemet, kisvártatva pedig a megtakarításaimat. Korábban támasza voltam azoknak, akik krízisben vagy változó élethelyzetben voltak és akkor amikor nekem lett volna szükségem támaszra, bárhova nyúltam levegőbe markoltam. Ez a helyzet Isten felé fordított és meghallotta a kérésem, mert egy az ország másik végén élő gyászspecialista hölgy videójára lettem figyelmes. A pénz is megérkezett hozzá és részt tudtam venni a folyamatban. Nagyon kemény időszak volt. 11 kapcsolatom érzelmi megéléseit dolgoztam fel a program segítségével, amitől emberileg és szakmailag is rengeteget kaptam. Ezt követően egy tiszta lapot nyithattam. A halálhoz, a veszteségekhez sokkal természetesebben állok és az empátiám, az érzelmi teherbíró képességem fokozódott. Megértettem, hogy, amíg nem dolgozzuk fel a múltban szerzett érzelmi sebeinket, nincs helye az örömnek, az együttérzésnek és a jövőbeli kapcsolataink látják kárát. Megtanultam jelen lenni nehéz érzelmekkel is szenvedés nélkül, és kísérni és azokat is, akik veszteségeik miatt nehézben vannak.

Pallér Zsuzsanna

Voltam barátnő, menyasszony, feleség, élettárs és voltam nem felvállalt kapcsolatban. Felismerésem az, hogy szabad, önmagához elkötelezett emberként nem létezik a hűtlenség fogalma. Azonban, ha nem teszem azt, amit a szívem, értékrendem diktál, akkor magamat csalom meg. Hiszek abban, hogy nincsnek véletlen találkozások. Amikor két ember már nem 100 %-ban elkötelezett érzelmileg egymás iránt, akkor meglátásom szerint meg tud és meg fog jelenni az, amire tudat alatt vágynak. Amikor házas voltam és egy kolléga elkezdett beférkőzni a gondolataimba, és egyre kellemesebb érzéssel gondoltam rá, feltettem magamnak egy kérdést: Ő az, akihez vonzódom, vagy ahhoz, amit ő általa megélek. És az utóbbi volt a válasz. Azt a figyelmet és megértést, együttérzést, amit adott, azt valójában a férjemtől szerettem volna megkapni, de ő nem tudta ezt. 2 dolog tűnt lehetségesnek: vagy rá tudom vezetni, hogy miként tud tudatosan figyelni, vagy be kell látnom, hogy ő erre soha nem lesz képes. Együtt tudok-e ezzel élni vagy belebetegszem. Megbetegített. Igyekeztem magamnak megadni azt, amire a páromtól vágytam, de az egy önbecspás volt. A kollégával való kapcsolat kipukkadt miután átláttam a lényegét. Ma már tudom, hogy van ilyen, hogy mikromegcsalás. Amikor nőként teret adunk annak, hogy egy férfi mélyebbre lásson bennünk, amikor engedjük, hogy kedves és adakozó legyen, azzal már befogadunk tőle és köteléket hozunk létre. És, ahol a mag el van vetve, ott könnyen szárba szökken más is. Mert a Nő természeténél fogva mindent megnöveszt. A bimbózó érzelmeket is. Ma már megfelelő határokat tartok, és fontos, hogy tisztázzam a kapcsolati kereteket. Figyelek arra, hogy ki miért érkezett az életembe, mit mutat rólam, miben lehetek hozzájárulás. Őszinteség önmagammal és a másikal. Mindig. Nem csak utólag. Akkor már késő. Amikor fordított helyzet állt elő, éreztem, hogy hátrébb kell lépnem és hagynom, hogy a párom önmagától jöjjön rá, hogy amit talált az csak egy szelete annak az egésznek, ami lehetséges. Piszkosul fájt, de bíztam benne, hogy az a lufi is kipukkad. Úgy lett. És volt olyan, hogy nem pukkadt ki, vagy ki tudja, de aki mással találta meg a boldogságot, azt főképp magam miatt érdemes volt elengedni.