József Károlyi

Kedves István! Egy kis kiegészítésem lenne: 33 éves házasok vagyunk, szerintem mindig különleges volt a kapcsolatunk, elejétől, idáig. Sokszor, sokat foglalkoztunk önképzéssel, fejlesztéssel. Voltunk, pl egy hetes házasságos táborban is ahol a házasság javítása volt a cél, úgy, hogy akkor látható problémánk nem is volt. Nem a javítgatás utólag, hanem az előre megelőzés volt a cél, szinte mindig. A korszakos váltás nálam is, nagy volt nem voltam titán többé. Feleségem meg igazi amazon lett,a sikerekkel együtt. Most 58 évesen eléggé megtaláltam a küldetésemet, amit még az asszony nem túlságosan értékel, de nem is utasít el. Mindig szerettem a feleségemet, kétszer vettem el, de elvenném akár minden nap! Szerintem a feleségem is szeret és elfogad elég jól. Két évvel ezelőtt nagyon rezgett a léc! A kedvesem azt hitte megcsalom, én szabadságra vágytam, mindenbe beleszólt, ráadásul általában igaza is volt, de akkor is! Sokat segített, hogy akkor találkoztam az első videóddal, ami magyarázatot adott mindenre, nyitott könyvként lehetett olvasni az életemet, hálás vagyok érte neked! Úgy gondolom a feleségemnek is, de nekem biztosan nagyon jó kapcsolatom van Istennel, csodálatos szüleink vannak, 3 gyerek 2 unoka, nagyon- nagyon jó munka! Szinte mindig boldog voltam! Nem panaszkodom! Szeretném megőrizni jó kapcsolatomat a párommal! Köszönettel: Károlyi József

Az élethelyzetem: 58 évesen, 34 éve boldog házas vagyok. 3 gyerek 33, 27, 9 éves, unokák 6 éves és 4 hónapos. Kb.4 éve, (mosok, takarítok, gyerekkel vagyok. Úgy érzem, hogy a küldetésem megvan, (sakk oktatás gyerekeknek), amiből nem lehet megélni, így inkább hobbinak, szórakozásnak tűnik. Szóval jó, hogy a feleségem amazon! :) Úgy érzem, hogy a 9 éves fiamnak nagy szüksége van még rám, az apára, ezért ide teszem a legtöbb időt! Nehéz nekem és a feleségemnek is ez a megváltozott helyzet. Ebben sok támogatást kapunk a videóidból, igyekszünk a saját helyzetünkre értelmezni azokat! Nagyon köszönjük neked, hogy újra készíted a napi videókat, életmentő❤️! Komolyan aggaszt, hogy a kisfiunk esetleg torz mintát fog tovább vinni, hiszen most a családunkban az apa női szerepben, az anya pedig férfi szerepben van! (Talán nem lenne ez gond, ha nem 44, és 50 éves korunkban született volna a 3. gyermekünk.) A feleségem támogatná a küldetésem, de bárhogy forgatjuk, nem jön ki a matek, az pedig alapvető, mert különben a pénz miatt fog tönkre menni a házasságunk. (Nem élünk nagy lábon.) Nehézség az, hogy régóta tart ez az állapot. Meddig fog még tartani? Hogyan bírhatjuk ki együtt? Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy együtt menjünk át ezen a korszakon is, (bár te is azt sugallod, hogy ez szinte lehetetlen). Kérlek, hogy adj nekünk ehhez konkrétabb fogódzókat, iránymutatást, segítséget!🥰 Remélem egy erröl szóló videó más együtt maradni szándékozó pároknak is támogatás lesz. További jó munkát kívánunk ❤️, egészségben, boldogságban! Nagyon hasznos a küldetésed!