- Balázs Zsolt
A ráció halála vagy a Lélek sötét éjszakája Nekem ez az év így kezdődött. Január 1-én éjszaka tört rám, nem sokat kopogtatott csakúgy berúgta az ajtót. Másfél óra alvás után, amit két részletben tudtam csak végigszenvedni többször már nem jött álom a szememre. Hiába próbálkoztam megnyugodni félelmek, rossz érzések törtek rám annyira, hogy ha már csak lehunytam a szememet abban a sötétségben is féltem.Jöttek mindenféle gondolatok, a múltat és a jövőt sem tudtam elviselni, azt hittem na itt a vég, de legalább is megfogok őrülni. Csak a jelenben a mostban volt megnyugvásom, minden információ,gondolkodás még mélyebbre sodort. Nem tudtam mit tegyek egyedül az éjszakában, kerestem a megoldást, de a legjobb volt ha semmit nem tettem csak hagytam, hogy történjen, aminek történnie kell. Abban biztos voltam nekem pszichológus kell, mert ezzel egyedül nem bírok. Délelőtt kimentem az utcára minden és mindenki olyan szépnek tünt. Ki voltam egyezve a világgal, ahogy megszűntek a félelmek, de hamarosan sötétedni kezdett. Hogy fogok nekivágni az újabb éjszakának.......??
1 
BalázsSenkit nem lehet szerelembe szeretni. Megpróbáltam, de részsikerek mellett mégiscsak elbuktam. Mégsem érzem feleslegesnek azt a három évet. Átalakított, érzékenyebbé és figyelmesebbé tett. Egyszerűen jobbá lettem. Kifelé is és befelé is. Viszont mostmár én is fontos lettem magamnak :)
3- Balázs
Szia Orsi! Elolvastam az Ismerkedés témakörben írt megosztásodat - meg persze a többit is :) Tetszett, amit olvastam. Azt éreztem az olvasás közben, hogy Te már nem csak a sablonos 'fejlődöm' szöveget mantrázod, de - ha tényleg jól érzem - már teszel is magadért, és a leendő kapcsolatodért. Sajnos az nekem is tapasztalatom, hogy az elakadást nem megoldani akarnak emberek, hanem kikerülni. Ez a számomra idegenektől még elfogadható, de egy kapcsolaton belül... vagyis ha kapcsolaton van, akkor ilyen nincs. Különben az nem kapcsolat, hanem érdek. Ismerkedés közben nagyon érdekes dolgokat lehet megtudni a másikról. Sajnos nekem sem volt mindig fülem meghallani, ami később problémához is vezetett. Már figyelek. És ha tudunk egymásra hangolódni, akkor jön az ismerősség érzése. Egy ilyen ismerkedés után nem kérdés a szabadidő átrendezése, a tisztelet, a motiváció. Ilyen kapcsolódást keresek.
Rigóczky BálintSzia Anna! Hasonló tapasztalataim vannak/voltak. Szívesen kapcsolódnék, beszélgetnék veled!
0
Badics BeatrixLovakkal és ColorGenetics egyéni családállítással foglalkozom, az önismeret és az emberi kapcsolatok mélyebb megértése mindig is vonzott. Szeretem az állatokat, a természetet és a csendet – ezek adják a mindennapjaim nyugalmát.
0
Anikó SchmidtSzia, végtelen hittel az életben mégis a magam elbizonytalanodásában számtalanszor áldozatává váltam személyeknek, helyzeteknek. Ez sarkall arra, hogy egyre több figyelmet szentelelek a szükségleteimnek, a határaimnak, ami most van és hogy mi a hiteles önmagam ami a környezetem jóllétét is szolgálja.
0
ZoltánSzia Krisztina! Én jelenleg egy új fejezet elején állok az életemben, így ismerem ezt az érzést, amikor a régi és az új "harcol" belül. Egyszerre izgalom és félelem keveredik. Minél erősebb a vágy, annál inkább emelkedik a félelem. Jó érzés, amikor az ember saját maga teremti meg az életfeltételeit, azt, ahová hazaérkezhet és ahol nyugalom várja. És hol legyen az a ház? :)
0- Zoltán
Sziasztok! Egy új fejezethez érkeztem többféle szempontból. Vállalkozó vagyok, gyerekeim részben felnőttek, vállalkozás szépen kezd alakulni és a múltbeli kapcsolódások elvesztették súlyukat. Az élet megtanított pár dologra önismeretről, határokról és felelősségről. Az életemet nem feltétlenül ebben az országban képzelem el, bár üzleti ügyeim jelentős része még ide köt. Nyugodt, tudatos nővel kapcsolódnék, akivel lehet beszélgetni, nevetni és építeni valamit. Játszmák nélkül. Hiszek abban, hogy a kapcsolat nem menekülés, hanem két önálló ember találkozása. A humor, az intellektuális kapcsolódás és a női finomság számomra fontos értékek. Amennyiben magadra ismertél, szívesen beszélgetek Veled! :)
- Zoltán
Szép környék! Én is kedvelem a vadregényes tájakat :) Az én fejezetem egy teljesen új történet írása több szempontból is. Hiszem, hogy a családomba azért érkeztem, hogy bizonyos mintákat megtörjek, vagy nevezzük inkább átoknak. Most azt látom, hogy ezzel jó irányba tartok. Királynak nem nevezném még magam, mert ugye, hol az országom :) de egy rendkívül erős harcosnak igen. Egy igen nehéz életszakasz áll mögöttem, ennek lezárása hamarosan megtörténik. A célom egy nyugodt, letisztult élet valakivel, akivel lehet építeni, együttműködni. Mi az, ami vonz azon a környéken? A nyugalom, a csend, a természet, vagy az ottani élet ritmusa?
