Alexandra Wierl2 és fél éve Édesanyám küldte el nekem István videóját - Társra vágysz vagy rajongásra? Azóta járok az úton, hallgatom a előadásokat, videókat és kezdem megérteni a világ működését. Előtte éveken át vekengtem, hogy miért nem tudok "normális" kapcsolatot kialakítani férfiakkal? Hallgattam a kérdéseket: „Mikor viszel már haza valakit?” – sokak számára ismerős mondatok. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna senki körülöttem. Mindig volt aki rajongjon, meghallgasson, kikérje a véleményem. Nőként hasznosnak éreztem magam. Átlagosan minimum 2-3 férfit tartottam magam körül. Volt akivel edzettünk/ beszélgettünk/ romantikus érdeklődésem volt/ egyéjszakás kaland/ lelki szemetesnek használtam és emellett voltak a férfi barátaim akik ismertek és nem teljesen, de vállaltam magam előttük- felszabadult voltam. Évekig gondolkoztam azon, hogy mikor jön végre a férfi aki választ, szolgál engem, egy dísz a képzelt perfekcionista életemhez a szüleim példája után. Vágytam a képeslap családra, ami által minden elvárásnak megfelelhetek, tökéletes lehetek a külvilág számára. Egyik férfit sem választottam soha, csak vártam és hibáztattam őket, mert nem vagyok nekik elég jó, értékes, hogy áttörjék a páncélt. Aki mégis jött- felperzseltem, eltaszítottam, kiheréltem. Lehet valaki sárkány születése óta? Szenvedtem. Nem amazon voltam, csak egy kislány aki retteg a sebezhetőségtől és fél közel engedni másokat. Évekig bizonyítottam olyan területeken amiket elvártak tőlem és vágyódtam olyan férfiak után akik ideálisak a képzelt valóságba, megfelelnek a mintáknak. Hazugságban éltem. Azóta azon dolgozom, hogy olyan területen tudjam megélni a sikert ami nekem fontos és arra a Férfira szánom az energiámat, aki által végre én is Önmagam lehetek. Izgalmas utazás, szigorúan erős idegzetűeknek ajánlom.
0