KrisztiánSvédországban töltöttem egy tanévet, a főbérlő házinénin kívül nem tudtam senkivel megosztani magam, a gondjaim, esetleges örömeim. Vele is korlátozottan. Hamar rájöttem, hogy nem csak párkapcsolatot nem alakítok ki a főiskolán, de barátságot is aligha, a csoporttársaim többségével sem egy életkorban, sem egy hullámhosszon nem voltam. Az argentin tangó mentett meg a depressziótól. A közeltartásban táncolás, az így begyűjtött női érintés ellátott annyi életenergiával, örömmel, hogy volt miért felkelni minden reggel.
0
Joós IstvánNekem a fokozatosság a legfontosabb tapasztalatom vágyak megléte / önbizalom témában. Nem egyben vágni a fát, hanem kisebb tettek által magabiztosságot nyerni... fokozatosan. ÉS másrészt. a Közösség! Vezető-Guru-Példa, aki inspirál, ÉS társak, akik megtartanak az Úton. Csináltam videó választ is: https://humania.io/challenges/videotar-1
1
KarolinKöszönöm. A türelmet biztosan tanulnom kell, mert már azonnal ott akarok tartani, ahol szerintem kellene... a közösség erejét próbálom most megismerni, bátorságot gyűjteni, hogy nekik megnyíljak, hiszen a környezetemben élők olyanok, mintha nem is értenék, hogy miről beszélek... A videót sajnos nem tudom megnézni. Előfizettem, de hibát ír ki. Ebben kérnék egy kis segítséget. Köszönöm :)
1