
Amikor felismertem az egyedüllét szépségét, vele együtt érkezett meg a hiány is – a társ iránti vágy. Kapkodva kezdtem keresni a párom minden létező platformon, ahol egyszerre kaptam hideget és meleget. Gyorsan megértettem, hogy ezek a terek veszélyesek: nemcsak az egót lehet bennük könnyen megtörni, hanem a lelket is. Túl sok bennük a lélektelenség, a felszínesség, az, ami nem tart és nem ad valódi kapcsolódást. Amikor erre ráébredtem, nem maradtam tovább. Nem akartam elveszni abban, ami nem rólam szól. Inkább visszaléptem, és újra magam felé indultam – mert tudom, hogy ami igazán hozzám tartozik, az nem kapkodva érkezik...

A teremtés fény és hang alapú. A színek választásával leírjuk, hogy kinek, minek látjuk magunkat: te vagy a szín amit választasz és ez a szín tükrözi a lelked szükségleteit. A mintáink ott vannak a horoszkópunkban. A mintákat - legyenek archetipikus vagy öröklött családi minták, hajlamok - nem legyőzni kell, hanem felismerni, értelmezni, megdolgozni és élve a szabad választás nyújtotta lehetőséggel másképp megélni. Caplatsz a hegyre, a medve követ. Lihegsz és kapaszkodsz, de a medve követ. Irgalmatlanul félsz, mert a medve csak követ. Mi lesz ha utolér? Ha elkap? Ha fára mászok utánam mászik. Ha völgybe ereszkedem oda is követ. Ezért csak mászom felfelé, pedig már a nyakamba liheg. Itt a vég. Megállok. Megfordulok. A medve is megáll. Rámnéz. Ránézek. Átölelem. Átölel. Jé, ez nem bánt! Meleg. Jó ez a melegség. Szervusz barátom. Te is én vagyok. Bakker nincs is medve, csak én vagyok és a félelmeim, de most hogy szembenéztem velük már másnak látom őket. Igen, néha félek, de ez nem baj, mert megóv valamitől. Köszönöm.

Nem is tudom ,hova nyúljak vissza!Hogy megoldottam e bármit ?Szeretném hinni, hogy sok mindent.Hosszú utat jártam be, leginkább befelé.Az önismereti út mélységeket és magasságokat tartogatott, kissé megcincált ,lenyelt ,kiköpött és végül adott egy belső nyugalmat.Így haladok tovább mert ennek az utazásnak sosincs vége, ha az ember lánya, fia erre adja a fejét.Hiszem,hogy két lélek között a legrövidebb út egy mosoly!:)

Üdvözlök Mindenkit.😊 Anett vagyok. Tapasztalatom az van bőven. Szívesen megosztom most is és menet közben is őszintén. 3 éve váltam egy minden módon bántalmazó és toxikus házasságból. Nehéz volt pokolian az elmúlt 3 év, szinte magam maradtam a küzdelemben 2 kamasz gyermekkel, de kizárólag arra fókuszáltam, hogy megtaláljam újra Önmagam. Visszaépítettem a nőiségem, rengeteget dolgoztam azon, hogy megismerjem a Férfi működést. Önreflexió napi része az életemnek. Csakis előre mentem, és csakis magammal foglalkoztam. Rengeteg családi és egyéb kapcsolatom szállt el, amiért nagyon hálás vagyok, mert így teret kaptam igazi kapcsolatokra, Önmagamra és a szabadságra. Minden e témához kapcsolódó posztot, könyvet elolvastam. És ebben a 3 évben elvégeztem egy főiskolát, ahol most fogok diplomázni. Voltak nagyon nehéz hónapok, hetek, de hagytam jönni a fájdalmat át magamon. Megéltem minden ilyen érzést. Egy intellektuális kapcsolatom volt ez időben, ahol hasonló élethelyzetben egymás lelki támaszai voltunk, és megmutattuk egymásnak tudatosan, milyen végtelen tisztelettel lenni egymás felé, még akkor is, amikor elváltak útjaink. Ez a szint az, ami alá már nem megyek. Mindeközben eljött az az idő, hogy boldog vagyok egyedül, és majd szeretném az örömeim megosztani a Férfivel. Vállalkozó vagyok, van több mellékállásom, imadom a hivatásom, és most indul az az élet, amire mindig is vágytam, de már nem húzok magam után senkit. Kapcsolódni lehet. Inspirálom a Nőtársaim, szeretem, tisztelem és értem a Féfiakat. Ezért pedig keményen megdolgoztam. Mindenkinek kívánom ezt az életérzést. Örülök, hogy itt lehetek.

Szia Noémi! Olvasd el a Gabinak írt első levelemet (megosztásomat), abban irtam pár dolgot erről.

Szia Gabi! Teljesen megértelek, mert már én is látom, hogy csak passzívan leszek itt, aztán kész. Egy férfinak írtam (két csatornán is), ő se válaszolt (mint a "kinti" társkeresőkön), pedig azt hittem, itt legalább önazonos(abb) férfiak lesznek. Tisztelet a kivételnek persze! Egyébként minden megosztást mindenki lát, azért írtam meg, hogy hol látod a sorban a tiédet is. Azért maradj itt! 🙂

Ez itt teljes káosz. Én ugyanebben a cipőben járok, csak nincs annyi időm, amit erre fordítsak. Összességében az egész rendszer célja is teljesen homályos nekem. Passz :(

Szia Kriszta, köszi a választ. Számomra ez itt sajnos teljes káosz. :( Pl. nem tudom, amit írok, mindneki látja-e vagy csak akinek írom. Valakitől kaptam egy választ, aki azt írta, majd hívjam fel... KOmolyan nem értem ezt az egészet. Áhhh, azt hiszem, nem szenvedek itt ezzel tovább, ennyi időm sajnos nincs. Köszi a segítséget.

Üdvözlök mindenkit! Az én életemben az elmúlt öt–hét évben sok minden megváltozott, és természetesen ez magával hozta, hogy a körülöttem lévő emberek is jelentősen változtak. Most úgy érzem, van hely új kapcsolatoknak az életemben – elsősorban párkapcsolatnak –, ezért regisztráltam ide. Számomra inspiráló fejtörés, hogy hogyan lehet az emberi kapcsolatainkban, az ismerkedésben vagy bármely más kapcsolatban úgy jelen lenni, hogy miközben vannak elvárásaink – ahogyan magunk felé is szükséges –, mégis elfogadással és őszinte kíváncsisággal forduljunk a másik felé. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy sokunknál a túl magas elvárások gyakran belső, még feltáratlan tartalmak kivetülései. Egyébként szeretek nevetni, új dolgokat kipróbálni, és szívesen beszélgetek könnyedebb témákról is.
Jól jönne egy kis segítség! :) Valahogy nem igazán boldogulok még ebben a rendszerben. Kihez tudnék fordulni, hogy mit és hogyan kell ezt is csinálni? Előre is köszönöm! :)