KataSenkit nem ítélek el, félre ne érts. A magam szemszögét írtam le, ahogyan én élem meg, amikor ilyen helyzetbe kerülök. Valahogy úgy vagyok ezzel, hogy nekem kevés lenne egy ilyen kapcsolat, ahol nem velem éli meg a férfi az ünnepeket, nem velem nyaral, titokban kell tartanunk a kapcsolatot, én ezt megalázónak élnék meg. Értem a helyzeteket, amiket leírtál, simán el tudok képzelni olyan helyzeteket, ahol érthető, hogy boldog akar lenni az ember, de a házasságában nem tud már az lenni. Mégis azt gondolom, hogy a legtöbb esetben talán a gyávaság és a megszokás miatt nem lépnek ki az emberek. Keresnek inkább egy izgalmat. Én kifejezetten család párti vagyok, szóval ezt is meg tudom érteni és azt is feldolgoztam, hogy engem megcsalt a férjem.
1
AdriDe nehéz! Az összes elképzelés feladása. Hogy csak engedjem, ami a bensőmben kibontakozni szeretne. Eljutottam arra a helyre, ahol azt gondoltam, hogy gyógyítást fogok tanulni. Ez volt a terv. Nem dolgozom, el fog fogyni a pénzem egy idő múlva, és mivel többé nem akarok terapeutaként dolgozni, ideje átképződni. Gondoltam én. Meg is találtam a megfelelő helyszínt Nepálban. Eljöttem, itt élek most 3 hónapot. És NEM MEGY. A testem pihenni akar, örömben lenni, megengedésben lenni, nem másoknak segíteni és gyógyítani. Intellektuális érdeklődés ugyan van bennem ez irányban, tanulni, de késztetés nincs. Őrjítő. Mert tudom, hogy nem követhetem többé az elképzelést. Olyan, mintha lecsúsznék a jövőmről. És közben mégsem, érzem mélyen. De ezzel menni... bejön az összes félelem. Mi lesz, ha nem lesz pénzem? Másoktól kell kölcsön kérnem? Hogy fogok élni? Menjek el szerzetesnek? Amikor 8 hónapja abbahagytam a munkám, már találkoztam ezekkel. Akkor sikerült átengedni. De az idő nyomásával újra előjött. Ami biztos: jó helyen vagyok Nepálban. Ha nem is azért, amiért gondoltam, de itt kell most lennem. Majd kiderül miért. Remélem.
- Kata
Független, elvált nőként azt gondolom nem tartozom senkinek elszámolással. Vagyis de: önmagamnak. Ez az, amiért sosem tudtam belemenni szeretői viszonyokba. Hiába a vonzalom, a közös értékrend és a mondás, hogy love is love… Megcsalt nőként nem tudom és nem is akarom félretenni az empátiámat, amit azért a nőért érzek, aki a másik oldalon van. És persze magamért is teszem ezt, mert nem akarok már félmegoldásokat, megérdemlek ennyi önismereti munka után egy olyan kapcsoltot, amiben ÉN vagyok a fontos, nem csak másodhegedűs. Ti mit gondoltok a szeretői viszonyról? Milyen az a nő, aki sok éven át szerető? Alacsony az önértékelése vagy éppen az élethelyzete miatt elég nwki ennyi? Van olyan, hogy egészséges lélekkel elég ennyi?
Valéria SebőMa csatlakoztam, még nem tudom hogyan működik ez az oldal. Mindig társkereső oldalak ellen voltam. Mivel nincs párom, nemrég mégis csináltam profilt a fb ismerkedés oldalán. 🥰Pedig úgy éreztem, hogy majd a jó Isten küld nekem egy férfit az életembe, mert Ő tudja ki legyen az, akivel a sors majd összehoz. Mert nincs véletlen. Jelentkeztek különböző tipusú férfiak, pasik. Az tipikus ismerkedési oldal. Ennek örülök, hogy itt beszélgetni lehet, megosztani őszintén a problémákat, tapasztalatokat. Szeretem a mély beszélgetéseket, már sok éve az önismereti úton haladok. 😉🙂 Bocsi, lehet az írásom és a fogalmazásom nem helyes, mert Szlovákiában élek és szlovák nyelvű sulikba jártam. Elég laza vagyok, úgy hogy nem zavar, ez van😉.
SándorSzeretet, türelem, jelenlét. Tanulni és fejlődni kell. Talán ezek a leg fontosabb iranyok. Hol tartok most, hova szeretnék el jutni! Fontos az önismeret. Kár, hogy nem tudtam ezeket korábban.
2
Nagy BenceTalán sosem volt eddigi életem során olyan határozott és konkrét célom mint most. Hála annak, hogy végre foglalkoztam magammal. Jó lenne ezt egy valakivel megosztani egy valakivel kapcsolódni, a NŐ-vel, akivel tudok és lehet tervezni. Te vagy az?
0- Kata
Sosem gondoltam, hogy a társkeresésre rá lehet függeni… Egészen két hónappal ezelőttig nem tűnt fel, hogy függésbe kerültem. Azonban elegem lett az app-okból, azt éreztem már többet vesz el, mint amit ad. Időt, energiàt, reményt. Töröltem a profiljaimat, merthogy több társkeresőn is fent voltam egyszerre. Hétköznap nem volt gond, a hétvégék csendje ütött meg igazán. Utólag esett le, hogy mennyire addiktív az, hogy megnézett-lájkolt-írt. Hogy jó reggelt kívánt, hogy megkérdezte hogy vagyok… Amikor ez nincs, akkor nagyon hiányzik. Egy ideig legalábbis. Mintha ez adná az értéket. Ezek a soha el nem kezdődött kapcsolódások adták nekem azt az élményt, hogy nem vagyok magányos…
Joós IstvánElütések és hibák… jó vs tökéletes. Fontos tapasztalatom, hogy a tökéletes tényleg ellenessége a jónak. Rengeteg hibával írok, mert általában fontosabb, hogy minél több helyre menjen reakció, mint hogy tökéletes legyen a helyesírás. Sokakat zavar ez. Sajnálom. Remélem igy érthetőbb. 🙏
0
Éva CsontosElőször is elnézést kérek. Ma csatlakoztam. Szeretnék aktívkodni, ezért úgy tűnik, hosszú a lista, amit tennem kell. Elfogadom, gondolom a cél egy színvonalas oldal működtetése. Borzasztóan dühös vagyok. Hihetetlen mennyit pötyögök itt, aztán elolvasom ön két megosztását és mindkettő tartalmaz elütéseket. Magyarul át sem olvassa vagy nem érdekli? Ja és a Kategória legördülő listából leány a talpán, aki azt választja, amit szeretne.
- Éva Csontos
Nőnapon voltam hangtálas meditáción, szuper élmény volt. Nem mindig tudok lemenni és a nagy aha élmények ritkán jönnek, de ez most falrengető volt. A rossz oldalamat nehezen vállalom fel, inkább mindig jó akarok lenni. A felsejlett képen ez az oldalam erősödött. Szerintem az inga akkor áll be nyugalmi állapotba, ha már kilengett mindkét irányba. Csak akkor tudsz igent mondani, ha már mondtál nemet is és fordítva. Kíváncsi vagyok a ti megélt élményitekre, ezekről szívesen beszélgetek, olvasok.