ErikaA nárcisztikus férfiakkal szembeni vakságom nagyon sok fájdalmat, csalódást, bonyodalmat okozott. De több évi munka után eljutottam oda végre, hogy most már könnyen felismerem a jelenséget, és megvannak már az önvédő stratégiáim is. Nem szeretek senkit megbélyegezni, tudom, hogy a nárciszmus spektrumon sok minden előfordulhat, és egy kis adag mindenkiben kell is legyen az önérvényesítéshez. És persze azt is tudom, h.nem véletlenül és miért ilyen ffiak találtak eddig rám... Jól ki tudtam szolgálni őket egy ideig. De végre vége🙏
0- Erika
Több pofon kellett hozzá, hogy ráébredjek, a jósággal, segítéssel, támogatással, az odaadással, önfeláldozással, a kiválóságra, bármi áron békére törekvéssel is tudok kárt okozni - magamnak és másoknak is. Több ismételgetett sémámat tartom mostanában kordában, és figyelem, mi történik. Nem könnyű nem a bevált és ismert rutin szerint cselekedni v.épp nem cselekedni. Kár, hogy ezekről a sémákról nem tanulhattunk már kamasz korunkban. A következő életszakaszban szeretnék sokkal tudatosabban, a sémáimat kordában tartva élni...
0 
Ildikó CsekeAz elmúlt két év az életem egyik legnehezebb, mégis legmeghatározóbb időszaka volt nőként, anyaként és vállalkozóként is. Egy hosszú, 26 éves kapcsolat lezárása után nemcsak az életem változott meg, hanem én magam is. Volt időszak, amikor úgy éreztem, darabokra tört a lelkem. A fájdalom szinte szétfeszített belülről. De ebből a mélységből kezdtem el újra felépíteni önmagam. A válás utáni első időszakban volt bennem egy erős kitörési vágy. Az első évben szinte mindent meg akartam élni, amit addig nem mentem, jöttem, utaztam, éltem. Olyan voltam, mint egy vadló, aki végre kiszabadult a karámból. Ez az időszak is része volt az utamnak. Ma már azonban megérkeztem egy nyugodtabb, tudatosabb állapotba. Megtanultam, mit jelent valóban jelen lenni az életemben, felelősséget vállalni a döntéseimért, és nem kívül keresni a biztonságot, hanem belül megteremteni. Két gyermek édesanyjaként nap mint nap látom, milyen fontos a stabilitás, a biztonság és az értékek átadása . Az elmúlt időszak megtanított határokat húzni és kiállni magamért. Ma már ezek az alapok határozzák meg azt is, ahogyan élek és kapcsolódom. Ma egy olyan nő vagyok, aki nem tökéletes, de tudatos. Nem keres kapaszkodót stabil alapokon áll. És már nem a menekülés hajtja, hanem a valódi, értékes kapcsolódás iránti vágya.
Sándor AttilaSzia Tamás! Megnéztem, érdekes az áthallás. Játéknak sem rossz! Sok dologgal egyet is értek. Hamarosan megnézem. II. részt is. Kíváncsi vagyok. Köszönöm! Üdv A
1
Beatrix Dr. BorbásNagycsaládban élni a kamaszainkkal - az ő érdekükben -, vagy elengedni egymást - a saját érdekünkben -, és hagyni a kamaszokat a saját útjukat járni és akkor már bomolhat is a házasság hiszen elfejlődtünk már egy ideje.. persze mondhatjuk, hogy egyedi esetek szerint változó de szerintem ez a sztori mindig ugyanaz az emberi történet ami ismétlődik még egy emberéleten belül is többször… háttt. Valahogy így…
0- Beatrix Dr. Borbás
Nagycsaládban nevelni a kamaszokat az ő érdekükben vagy válás és magunkra rántjuk a fel világot egy nehéz időszakban… most már mindeggggyis mert az utóbbit választottam, de nehézség - mondjuk a másik opció meg élhetetlen és tarthatatlan volt… Bonyolult de nekem bejőtt a bontás…
1 
Kovács TündeHosszú ideig éltem házasságban – hagyományos értékrend szerint. Arra jöttem rá, hogy a „hagyományos” nem minden esetben pozitív és értékteremtő egy kapcsolatban, különösen akkor, ha a szülőktől hozott mintákban gyökerezik – amelyekben tulajdonképpen ők maguk sem voltak boldogok. Azt hittem, ha mindent és mindenkit magam elé helyezek, szerethetőbb és elfogadhatóbb leszek. Nem így történt. Hosszú önismereti munka vezetett a válás melletti döntésemig – és ez a munka a mai napig tart. Úgy gondolom, ez egy élethosszig tartó folyamat. Sikerült újraterveznem és újjáépítenem magam – és ma már másokat is segítek ebben. Hálás vagyok azért az „erőért”, amely minden nap megerősít abban, hogy a hibáim ellenére is értékes és szerethető vagyok! Hiszem, hogy nem véletlenül születtünk erre a Föld nevű bolygóra – és hogy az Élet igenis szép!
- JMJulia Magyar
Szia Imre! Szeretnék reagálni erre a bejegyzésedre! Nem gondoltam volna, hogy férfiban is van aki végig szenved egy-egy hasonló kapcsolatot. Én 2 évet adtam neki, legnehezebb egy ilyenből kimászni! Szívesen olvasnám tovább, neked hogyan sikerült, tanulni szeretnék a megélt méltalan helyzetekből. Erőt meríteni jöttem, és barátkozni, amúgy nem tudom milyen platform ez, de az ismerkedés sem kizárt, gondolom, vagy tévedek? Legyen békés napod! Üdv. Júlia.
0