Berni

Többször is voltam szerető a válásom után. Kellett először valaki, akivel megélhettem, hogy nő vagyok, hogy jó nő vagyok. A válás után visszanyertem a régi versenysúlyomat, ez akkor tetszett. Jártam lakásokban, láttam mások belső életét. Eszembe sem jutott, mit teszek. Más volt a fontos. Görcsösen akartam valakit magamnak. Különösen borzasztó így visszatekintve, hogy egyáltalán nem zavart, hogy mások életébe belerondítottam. Hozzá kell tenni, mindannyian (három úriember) azóta már elváltak, szétköltöztek. Keserű lecke volt rájönni, hogy gyerekkel, lakás, autó nélkül nem kellek komolyan senkinek. Ezt húztam csaknem 4 éven át, aztán a szeretetlenségbe csaknem belehaltam. Tüdőgyulladás, elvileg vírusos. Én tudtam egyedül az igazi okot. Meg akartam halni egészen egyszerűen. A fiam tartott vissza, de ő ezt nem tudja. Rémes lehetett neki 12 évesen megkapni a bankkártya kódot és egyéb dokumentumokat, adatokat. Aztán visszajöttem. (Azóta sokszor gondolom, hogy nem vagyok normális, hogy ezt az életet választottam magamnak. A fiam már külön él, ő is egyedülálló. Ez egy másik történet.) Nem ettem, annyira lefogytam, hogy majdnem elszálltam a Földről. Aztán a felépülésem után, hat hónap múlva jött egy nagy szerelem. Már nem annyira borzasztó helyzetben, mert a férfi külön élt. Ez legalább jobb volt így. Két éven át kerülgettük egymást. Végül ő egyszer elvitt magához. Imádtam, amikor kijelentette egy rendezvényen, hogy akkor én ma hazaviszlek. Nem csak én voltam neki ... Tökéletes Don Juan volt. Talpig úriember, élmény volt vele bárhol is lenni. Nyilast kértem az univerzumtól, egy igazi lovagot. Alkoholista volt, mondták ezt mások, de engem vonzott, mint a mágnes. Eleinte nem szerettem, barátság volt extrákkal. Megtanultam magam visszatartani érzelmileg. Nem akartam több sérülést magamnak. Kihasználtam, ahogy engem is kihasználtak. Ez amolyan karmikus dolog, szegényen "vertem le" mindent, amit másoktól elszenvedtem. Éveken át ment ez, aztán lett belőle szerelem, de nem lett happy end, habár az italtól, az állandó csajozásától eltekintve minden tökéletes volt. Tőle elvált a felesége miattam, de ő ragaszkodott a családjához, a gyerekekhez, az unokáihoz. Érthető. Így ez a kapcsolat is elkopott tíz év alatt, de csodás volt. Nagyon szép emlékeket őrzök. A nagy korkülönbség nekem bevált. Nincs apakomplexusom, de nekem kellett a koros, tapasztalt férfi, aki vezet az életben, bár nem tűröm a vezetést. Tőle elfogadtam. Örülök, hogy megismerhettem, ő bátorított, hogy vállaljak egy felelősségteljes munkát. Négy éve nem találkoztunk, de szoktunk telefonon beszélni. A munkám is változott. Ő az életem, a múltam része lett, de a jelenben is szinte mindent meg tudok vele beszélni. Tragikus, hogy ő otthonba került. Nagyon leépült. Sokszor félek, hogy a telefonálások alapján azt hiszi, kijöhet az otthonból hozzám. Nem vállalok fel ekkora terhet. Igen, terhet. Szomorúan hangzik ez. Ő mondta, hogy korábban kellett volna találkozunk és csodákra lettünk volna képesek ketten. Meglehet, de eljárt az idő. Későn találkoztunk. Ezt is sikerült megbeszélnünk és mindketten nagy szeretettel vagyunk egymás iránt 180 km távolságból. Most várom az új nagy Őt, mert az én nagy Őm meghalt már. Nem a férjem volt az, nem az idős úr volt az. Diákszerelem volt, igazi romantikus, sétálgatós, testiség nélküli szerelem. Találkoztunk felnőttként. Akik ott voltak, azt mondták szikrázott a levegő. Másodszor is elhagytuk egymást. Én független voltam, ő nem. Utána nem sokkal ő meghalt rákban. Ez a felismerés is megrázó volt. Sokszor rácsodálkozom, milyen borzasztó ember voltam. Mindez valamire kellett. Várom az élethelyzetet, ahol ezt a rengeteg tapasztalatot felhasználhatom. Tudatosan készülök erre, egyelőre nehéznek tűnik, hogy az új kapcsolatba ne szűrődjenek bele a régiek. Egy biztos, a testalkatnak, a hangszínnek azonosnak kell lennie, az első ölelésnél nehogy az ugorjon be (megint), ki ez itt, mit csinálok? Mert a tudatban mélyen ott vannak az ölélesek, a hang, a mosoly, a szemek, a kunkori haj, a szikár termet, az eres, izmos karok. A képek, amiket szeretettel őrzök. Ugyanaz nem lesz már soha, de szeretnék megőrizni pár kedves "összetevőt". Ugye milyen rémesen önző vagyok? Vagy sose adom fel és keresem valaki másban mindazt, ami elmúlt, és hiszem, hogy lehet még egyszer az életben.

Az ismerkedés nem az ágyban kezdődik! Előbb magamban kellett megfogalmaznom, kit, mit szeretnék. Nekem a külsőségek dominanciáját kellett a belső értékek mögé helyeznem. Édesanyám mintáját követtem a külsőségek figyelembevételével. Ez nem lett volna gond, de nálam a szép külső instabil lelkeket, sérült lelkeket, szenvedélybeteget is takart. Amikor azzal nyugtattam magam, hogy az exem legalább nem volt alkoholista, akkor kaptam alkoholista partnert. Mondták, ne kezdjek vele, de annyira vonzott a karizmatikus kisugárzása. Aztán láttam öntudatlanul is, megéltem, hogy nem ismert fel. Szánalomból nem lehet senkit szeretni. Senkit nem lehet akarata ellenére semmilyen maga által kötött béklyóból kiszabadítani. Nekem ez különösen nehéz volt az alapfoglalkozásom miatt. A szigort még mindig tanulom. Nem szép dolog fizikai szükségletek kielégítésére partnert választani, de ezt is meg kell élni. Ekkor lehet rádöbbeni, hogy igenis a szívével szeret az ember. Nagy felfedezés volt, hogy bárkit tudok szeretni, legyen bármilyen nyomorult is. A lelki nyomorúság sokkal rosszabb a fizikainál. A látszólag felszínes emberek is vágynak elfogadásra, de képtelenek kötődni, mert azt veszélyesnek élték meg a múltban. Nem ismerik a szeretetteljes kötődés adta biztonságot vagy éppen félnek annak elvesztésétől. (Lásd édesanyja születésnapján, illetve halálának napján rendszeresen kórházba kerülni túlzott alkoholfogyasztás miatt.) A feldolgozatlan múlt előtör, és hihetetlen károkat okoznak a múltból fakadó félelmek. Ezek a félelmek mintegy önbeteljesítő jóslatként működnek. Ismerkedésnél fontos teljes képet látni, testvérek, tágabb család is idetartoznak. Aki azonnal hozzád akar költözni, az menekül valahonnan, nem partnert keres, nem téged keres! Ha már beleszerettél első látásra, akkor elvesztél. A rózsaszín ködnek később fizeted meg az árát. Amíg egyedül vagy, hagyján, de gyerekkel már más a helyzet. Mindenképpen segít, ha el tudod fogadni, a gyerekkel is el tudod fogadtatni, hogy a tapasztalat szükséges a fejlődéshez. Akivel hosszan tudsz beszélgetni, azzal kellene megöregedned - vannak trükkös emberek, akik beszéltetnek, látszólag idomulnak, aztán hirtelen kimutatják a foguk fehérjét. Még jobb, ha a hallottak alapján pár beszélgetés után őszintén felvállaljátok,hogy ez nem megy. Akivel jókat beszélgettem, ahhoz nem vonzódtam fizikailag. - Édesapámmal tudok jól beszélgetni, hozzá nem vonzódom fizikailag. Egy jó beszélgetés nekem már többet ér másnál. A korral ez is eljött. A lelke legyen szép és tiszta. 🤗 Szerintem jó ötlet összeírni, mit nem tolerálsz, tűrsz el egy másik emberben a hétköznapi életben. Nevetségesnek tűnő részletek fognak idegesíteni a másikban. Ha ezeket már tudod magadról, és a másik hajlandó egy ilyen "tesztet" kitölteni, időt, energiát spóroltok egymásnak. Gyűjtsd össze azt is,mit szeretsz te az életben, mert ez fog összekötni a másikkal! A teszt így nem lesz tele kizárólag negatív dolgokkal, nem fogja elriasztani a másikat. Aki nem sértődik meg a teszt láttán, azzal már érdemes szóba állni. A társkereső oldalak is használnak teszteket, de azok ugye nem egyediek, pedig pont az a lényeg. Képviseld az ismerkedés során is önmagadat, mint az élet bármely más területén! Fontos: ne légy bántó! Az őszinteség nem azonos a bántó viselkedéssel.

Ehhez nekem kellett annak felismerése, hogy önszeretet nélkül nincs élet, hogy ne másban keressem a boldogságomat. A világot szeressem magadban, mert minden tükör. Ha belül rendben vagy magaddal, kint is ezt éled. Kellett a fizikai halál, a konkrét fulladás. A betegség is a lélek problémájának kivetülése. ( Dahlke A lélek nyelve a betegség c. könyvet jószívvel ajánlom.) Kellett az aranyfény, a szférák zenéje és a kérdés, meg akarok-e halni. Kellett a rádöbbenés, hogy én teremtem a valóságomat, hogy tudok teremteni és ebben van a felelősségem. Kellett a felismerés, hogy sosem vagyok egyedül, mert az univerzum, a szellem, Isten, hívhatjuk bárhogy, velem van, bennem van. Az életet nem lehet megúszni, de lehet jól csinálni. Ha utadon van, simán megy minden. Szuper érzés!

Édesanyám nyolcvanéves. Sokat küzdöttünk egymással ötven év alatt. Voltak időszakok, amikor nem beszéltünk. Nőként taszítottuk egymást. A párválasztással kezdődött minden bonyodalom. Anyaként kerültem valamelyest közelebb hozzá. Édesapám tavaly nyáron hajszál híján meghalt. Ekkor jöttek el a mély női beszélgetések édesanyámmal. Megértettem a félelmeit, a motivációit, amik mentén próbált engem nevelni. Ő lett a legjobb beszélgetőpartnerem! Mindenre tud megoldást. Látom, amikor ő sem cselekszik önzetlenül, de megtartom magamnak a véleményemet. 🤗 Én én vagyok, ő pedig ő.

30 éve váltam el. Mostanra rájöttem, hogy az iskolai szerelmemet kerestem eddigi partnereimben külső jegyekben mindenképpen. Szinte egyenruhában voltak a partnereim. Fehér póló, farmer, atlétaalkat, az edzőcipő is többnyire megvolt. Szerelmes voltam egy ideálba kilencéves korom óta. Királylány voltam. Vártam, hogy más megdolgozik majd a valóságban mindenért,amíg én ébren álmodom. Az ideál titkon még dolgozik bennem, de tudom, hogy más a fontos, bármilyen nehéz is elengedni a kamaszlány álmát. Felneveltem a fiamat, amiért apukájától sok köszönetet kaptam. Megteremtettem magamnak és magamban a stabilitást. Közben megtanultam, hogy a kemény embereknek is van szívük; hogy semmi nem az, aminek látszik; hogy nehéz kiállni úgy magadért, hogy ne ütközz közben másokkal; hogy rendre bemocskolnak a sikereid miatt; hogy az egyedüllét a legjobb lehetőség végiggondolni, milyen események hova vittek el az életben, és merre, hogyan tovább; hogy a legnagyobb bűn az önbecsapás, mások tetteinek szépítése azért, hogy neked ne fájjon. Az utam tapasztalait, a felismeréseimet szívesen megosztom Veled, hogy Te ne kövess el feltétlenül hibákat vagy ha már elkövetted őket, tudj magadnak megbocsátani. Ajánlom Szabó Péter Állj félre a saját utadból című könyvét. Te teremtesz mindent az életedben, jót és rosszat. Sokan akarnak terelgetni, a szándékuk valódi okát eleinte nehéz meglátni, az idő fog erre rávilágítani. A földi idő véges, de a tapasztalás elkerülhetetlen, az maga az élet. Minden, amit szívből akarsz, aminek érzést adsz, az megvalósul, legyen az jó vagy rossz. Vigyázni kell a vágyakkal, teremtéssel ...