Megosztásaid

• 

  Schlotter Edina

  A "ráció halála" válságom óta annyi minden történt de a legnagyobb tapasztalatom a megfelelési kényszer alóli felszabadulás pozitív hatásai voltak. Amikor egyre mélyebbre jutottam, próbàltam mindenben megfelelni, először műkörmös vállalkozó amazonként a vendégeimnek, a covid után alkalmazottként 4 munkakört vinni és mégsem volt jó egyeseknek semmi amit csinálok, na akkor jött el a pont hogy ezt így kimondtam a főnökasszonynak és magamnak is (érettségizett 3 szakmás nem tehetségtelen emberként hogy mindent is megteszek és semmi nem jó, hát akkor tudjátok mit.... ) majd felmondtam és onnantól fogva megváltozott az életem. Olyan szinten voltam, hogy elmentem egy állásinterjúra, (takarítani, mert ott végre nyugiban végezhetem a dolgom) felsoroltam pár "rossz" tulajdonságomat és erre megkérdezték mikor tudnék kezdeni. Másnap kezdtem, szerettek ott, aztán átmentem máshová ott még jobban szeretnek és becsülnek. Gyakorolni kellett a határaimat felvállalni bátran, illetve felvàllalni a gyengeségeimet is emelt fővel, (pici ADHD) és emlékeztetni magam eleinte hogy magamat válasszam és az ő elvárásaik mellett ugyanolyan magasra helyezzem önmagamat is és hirtelen megváltozott minden. Még a baráti kapcsolataim is. Elengedtem a barátnőknek álcázott pletykafészkeket és helyettük jött őszinte igaz barátság.

  #Helyem elfoglalása

  Tovább

  3
• 

  Györkei Máté

  Vidéki élet, gazdálkodás témakörhöz. Bőven van ehhez "tapasztalat", de szándékosan dilemmaként teszem közzé. István csinált videót mostanság ebben a témában, és tudom, hogy sokakat érdekel. Számomra a megnyugvást az hozta el, hogy tudatosítottam magamban az ún. "Intim-élettér", és az ún. "Hivatás-élettér" területeit. Nekem az Intim-életterem egy tanya, egy ranch minőségében jelenik meg, de legalábbis egy zsákfalu utolsó portájának formájában, ahol a földem végében patak folyik. Itt lehet lovam, tehenem, disznóm, és túrhatom a földet a saját kezemmel, DE KIZÁRÓLAG életörömből, és nem munka/küldetés/hivatás címén. Még csak nem is tudatos önellátás vagy gazdálkodás címén. Hanem "csak azért", mert SZÁMOMRA ezek a dolgok hozzátartoznak az Intim-élettérhez, illetve maga az Intim-élettér értelmezhetetlen számomra a fenti dolgok nélkül. Ugyanakkor az én "Hivatás-életterem" a városhoz kötődik, egészen pontosan ahhoz a kulturális-szellemi térhez, ami ma a városokban fellelhető. Lásd: Tudományok, művészet, oktatás, stb. Nekem ez egyben a Kint és a Bent folyamatosan lüktető váltakozását is jelenti, magát a mozgást, a dinamikát, a fejlődést. Szóval szerintem azt volna jó minden embernek egyénileg átgondolnia, hogy az ő számára mit jelent az "Intim-élettér" és a "Hivatás-élettér", mert ezek nagyon változóak lehetnek. Mert sok embernél látok boldogtalanságot, illetve én is megtapasztaltam, hogy magára erőlteti "Intim-élettérnek" például a várost, miközben neki egy falu volna ideális, vagy hogy kényszeresen vág bele vidéki gazdálkodásba, miközben ez nem egy neki való "Hivatás-élettér". Ma én így látom.

• 

  Joós István

  NAGYON fontos tapasztalatom az ÜGY dolgában, hogy 1. EGYEDÜL NEM MEGY bármit is Akarok 2. tehát TÁRSAKAT KELL találni hozzá, módja: 3. BESZÉLNI KELL arról, amit Dolgomnak gondolok 4. KAPCSOLÓDNI azokkal, akik ehhez kapcsolódnak - Ismerek embereket, akik ÉVEK óta ugyanazt mondják, és bár a kitartás SZUPER, de egyszersmind DÖBBENETES ARROGANCIA nem szembenézni azzal, hogy ha SENKI nem kapcsolódik velem, akkor a világot ez nem érdekli, tehát SENKI más szerint nincsen erre szükség, tehát ÖNIMÁDÓ SZELLEMI MASZTURBÁCIÓBAN vagyok. - Megoldás ezzel szembenézni. Elfogadni, hogy az álmomat a világ levágja: - nem kell, pontosabban: - ÍGY nem kell - Voltam túl korán ötletekkel, és túl későn is, és volt, hogy hibás volt az elképzelésem. SZEMBENÉZÉS AZZAL HOGY NEM KELL másoknak (sőt akár nem is értik) – az ebből fakadó SZENVEDÉS – segített VÁLTOZTATNI az elképzelésen. - Humania tökéletes példa erre - 10 éve kezdem gondolkodni róla - aztán beszélni 7-8 éve - senki nem értette - nem volt, akivel elkezdjük - változott ennek hatására bennem az évek alatt - míg Társak érkeztek hozzá - és utána pénz is - most ott tart, ahol látjátok - még mindig kell változnia - és változik is folyamatosan

  #Helyem elfoglalása
• 
• 
• 

  Rigóczky Bálint

  Hmm..ami elsőre eszembe jut erős tapasztalás szempontjából.. Úgy 3 éve vége lett a párkapcsolatomnak azzal a lánnyal akivel eltudtam volna képzelni a jövőt. Akkor indítottam a vállalkozásom, a nagy álmomat hogy cégem legyen (mára már sikerült). Visszatekintve már tudom az okát a szakításnak. Egy új szerelemként láttam a célt, egy szebb nőként és átbillentem, elhanyagoltam. Három hónapig ameddig a nyár tartott inkább volt a nagy szabadság megélése mint a búslakodás. De ahogy megérkezett az ősz, az elmúlás szimbóluma, úgy kezdtem realizálni a történéseket. Ugye az ember a hidegebb évszakokban elkezd inkább befelé figyelni, az én tapasztalataim szerint. Velem is ez történt. Sokszor kapott el a hiány érzése, a sírás. Jött a tél, munka sem úgy jött ahogy elképzeltem. Jött a depresszió, anyagi problémák és az eddigi materiális világ és az otthonról hozott hiedelmek megkérdőjelezése. “Nem hiszem el hogy csak ez van amit látok.” Beteg lettem, lázas, és ott jött valami, hogy van más is itt. Nem csak a pénz és a javak meg a jólét, szépautó stb. Visszatekintve egy idegösszeomláson és mély depresszión estem át. Onnantól kezdtem nyitni a lelki önismeret felé, jöttek az új tapasztalások. Zen, meditálás, elvonulások. Kerestem mi ez bennem. Ki vagyok én? Azóta is járom az utat, tapasztalok és nyitott vagyok, igyekszem pozitívan látni a dolgokat, a folyamatban lenni és élvezni az életet.. De még nagy út áll előttem! Mi is az élet értelme? Az értelmes élet maga? Oké, de nekem mi is az értelmes élet? ..és ki vagyok én valójában? Akit hiszek hogy én vagyok, vagyis az egó? Az csak velem járó. Na ezeket szuper volt kiírni, remélem elindít benned is valamit. Vagy akár kapcsolódnál is. 🙂

• 

  Anita

  Ràción innen és túl Szóval ráción túli női működés - egyszerűen fogalmam sincs mi működik. A régi bevett öltözködés, haj, smink nem, a régi flörtölési mód nem, a régi arckifejezések, gesztusok - nem. Az új - még nem vagy nincs is. Egy senkiföldje. Most túl finom vagyok, túl kedves, túl sokat sírok mások előtt, túl sokszor “nem tudom” ( vagy hàt eddig sem tudtam, de legalább mások ezt nem tudták :D ) nem így szoktam én ezt, és nem szoktam ennyit hozzàérni másokhoz( amúgy jól esik) de hát règen pont ezt a valakit rejtegettük minden áron, mert én tudom, mert majd én megoldom, és most nem tudok semmit, nem értek semmit. Színhàzi próbàk során, merthogy ebből a vilàgból jövök, azt szoktuk mondani: a legjobb àllapot, mert még bàrmi lehet - szóval, most bàrki lehetek? 36 évesen, annyi mindennel mögöttem, mèg bàrki lehetek? És nem, ez sem igaz. Senkiföldje. Vissza már nincs hova, megérkezni még nincs hova.

  #Helyem elfoglalása
• 

  Schlotter Edina

  Az elején embereket sem bírtam elviselni magam körül anyukámat kivéve. Legszívesebben egy erdő közepére költöztem volna. Munkát is így választottam: kócosan smink nélkül minden mindegy alapon takarítani mentem mert ott legalább egyedül, hallgatva a zenét, elbújva a kis világomban lehettem. Aztán rájöttem hogy ebben csendesen én ki tudom élni a gondoskodó ösztönömet, rátaláltam önmagamra és ez kisugárzott. 30 pasi, csak pasik akik után takarítok, hálásak, figyelmesek, megnyíltak nekem és lassan, fokozatosan fedezem fel az új erőmet. A kedvességet meg finomságot a határok meghúzásával kombináltam de csak miután volt egy nagy leckém arról hogy nem lehetek a máltai szeretetszolgálat mindenki számára. Azt teszem amiről úgy érzem hogy jól esne és nem érzem kínosan magam ettől. Ha valaki ghostingol, tiltás. 2 barátnőm maradt. Ezek a dolgok segítettek újra jól érezni magamat a bőrömben. Új hajszín, új smink, ami MOST jól esik. Ez segített és remélem neked is fog.

  #Helyem elfoglalása

• 2
• 3

"Attól tartok" a világ egyáltalán nem képes az "álmomat" levágni. Miért? 1. Mert ahhoz, hogy ez a teljesen újfajta közeg, közösség elindulhasson, csak 1-2 olyan ember szükséges, aki számára fontos ez az új alapú, fókuszú egység, közösség. Tehát úgy is nézhetjük, hogy csupán 1-2 emberre vagyunk ettől. 2. A kitartás fontossága. Van valami olyasmi mondás, hogy nem az sikeres, aki nem bukik, hanem, aki eggyel többször áll fel, mint ahányszor elbukik. Vagy csak egyszerűen nem tudok nem hinni benne. 3. A vízió, ha lassan is de tisztul, változik. Megértést segítő új képekkel, metafórákkal, megfogalmazásokkal. Most is van olyan új, amit erősnek érzek, de még nem osztottam meg nyilvánosan. 4. Ha a korszakos rendszer alapján nézünk magunkra, a közegeinkre, a társadalmainkra, akkor azt mondhatjuk, hogy jellemzően a "ráció halála" előtt vagyunk. És bár a BÚÉK nem rész-egész viszonyú hierarchikus emberi kapcsolatokon alapul, de kétségkívül egy KÖZÖS orientációt követő EGYSÉGben való RÉSZES működésről szól, így valahol érthető, hogy ma még(?) ez sokaknak nem igazán vonzó, nem érhető. Ez segítheti az elfogadást, a türelmet. 5. Van konkrét személy, aki ha maga (még?) nem is lelkes követője a dolognak, de alapvetően nyitottan, figyelemmel kíséri a BÚÉK-kal kapcsolatos dolgaimat, akivel minden érdemi dolgot megosztok. 6. Még sokan nem igazán ismerhették meg ezt a választható koncepciót, víziót, szeretném ezt a lehetőséget minél több ember számára lehetővé tenni. (Érdekes a példád, tényleg nem sértettségből mondom, hanem az én nézőpontomból, csak tényszerűen, őszintén: Ilyen őszinte önfelvállalásokra és reakciókra már a Kapcsolódj! oldal is megfelelő volt. Számomra az nem annyira érdekes, hogy lila vagy zöld, hogy app-ban használom vagy sem, hogy van-e néhány olyan kiegészítő lehetőség, amit nem igazán használok. Ha a reakciód határozott, kicsit provokatív jellegével szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy szerintem, számomra a Kapcsolódj! óta érdemi előrelépés ezen a területen nem történt. Mondjuk azt se tudom, hogy kell-e egyáltalán vagy "csak" ezt kellene jobban használnunk.)

MIÉRT NINCS (MÉG?) BÚÉK? A BÚÉK elnevezése (Bátran Új Életet Kezdők) is utal rá, hogy itt nem egy egyszerű, szokásos dologról van szó. Bátorság kell ahhoz, hogy az eddigi működésű életünket elengedjük és egy alapvetően új fókuszt, orientációt válasszunk. Ez egyfajta újjászületés. Annak érzékeltetésére, hogy itt milyen mértékű és jellegű változás következhet be a vízmolekula, kialakulását, jellegét hozom fel példaként. A vízmolekula egy oxigén és két hidrogén atomból áll. Ezek kapcsolódásából egy új egység, minőség alakul ki. Néhány jellemző a változás mértékének érzékeltetésére: - A hidrogén és az oxigén is gáz halmazállapotú, míg a víz folyadék. - A hidrogén éghető, az oxigén az égést táplálja, míg a víz nem éghető, sőt oltó hatású. - A hidrigén forráspontja -253 C, az oxigéné -183, a vízé pedig +100 C. A vizet az élet alapjának szokták tekinteni, mi most a víz szerkezetét, kialakulását a BÚÉK lényegének megvilágításához hívjuk segítségül. A BÚÉK-ban a résztvevők a hidrogén atomoknak felelnek meg, az oxigén pedig a BÚÉK koncepciójának, amely segítségével, orientációjával jön létre a résztvevők (hidrogének) között a kapcsolat. A résztvevők tehát a BÚÉK koncepciójának segítségével, orientációjával kapcsolódnak egymáshoz, nem közvetlenül teljesen spontán módon. Így jöhet létre a vízhez hasonlóan egy energetikailag kedvezőbb állapot, mint amilyen a különálló hidrogének és oxigén esetében volt. Egy olyan lényegesen stabilabb, de mégis rugalmas állapot, amely energiafelszabadulással is jár. Ez a példa is mutatja, hogy mennyire nagy jelentősége lehet annak, hogy milyen jellegű egységben, rendszerben, közegben van jelen, vesz részt valaki. Számomra úgy tűnik, hogy érdemes két dolgot világosan szétválasztani magunkban. Az egyik az, hogy mik az aktuális személyes tartalmaink, tapasztalataink, helyzeteink, érzéseink, állapotaink stb. és azt, hogy ezekkel mit kezdünk, milyen jellegű rendszerben, egységben, közegben veszünk részt. Az eddigiek alapján talán nem meglepő, hogy én időben és fontosságban is az utóbbit tartom elsődlegesnek, és ez a lényegesen elhanyagoltabb terület is. Ezért van az, hogy én inkább erről szoktam írni. A különböző, aktuális személyes tartalmak a sakktábla mezőinek felelnek meg, a közös, ezek kapcsolódását orientáló keret, rendszer, egység pedig a sakktábla.Tehát nem azért írok kevesebbet a személyes kihívásaimról, mert tökéletesnek tartanám magamat, hanem azért, mert számomra azt a közös keretet, rendszert, egységet volna érdemes tisztázni, amely orientálja a személyes kapcsolódásokat, amely a közösség alapja. Nehézség tehát egyrészt, hogy a spontán, instabil vagy a minták szerinti túl merev kapcsolódási módról kellene átállni egy közös orientáción keresztüli közvetett kapcsolódási módra. Másrészt a BÚÉK-kal kapcsolatban még nincs gyakorlati tapasztalat, így ezt mindenki csak bátran, saját felelősségére választhatja.