Megosztások

• 

  Zita

  Ignác Ady, megadom a számom, kèrlek írj rám viberen, ott tudok hangüzenetet küldeni. 06304418187

  #Kapcsolatépítés

  Tovább

  0
• 
• 

  Tot Viktória

  Azt figyeltem meg, hogy a kommunikációm az utóbbi két párkapcsolatomban két szélsőségben működött. Az egyikben általában harcos voltam, amiben a mintáimon kívül a másik félnek is szerepe volt, hiszen nagyon sokszor azt mondta, hogy az érzéseimmel én manipulálni akarom őt. Miközben őszintén, tiszta szándékkal arra, hogy megértessem magam vele, kifejezzem a szükségleteimet, vagy a kérésemet, ott hevertem előtte, mint egy nyitott könyv. Eleinte ettől a kijelentésétől lefagytam, ledöbbentem, majd helyzettől függően haragot és csalódottságot éreztem. Persze, ismertem a szóban forgó párom édesanyját, aki valóban manipulatív személyiség volt. Így utólag azt is tudom, hogy a bennem lévő mártír, a szegény én ezektől a szituációktól csak még erősebb lett. A következő kapcsolatomban pedig alá mentem a férfinek. Próbálkoztam ott isaz elején kifejezni a nehéz érzéseimet, de ott az esetek többségében haraggal, elhatárolódással találkoztam. Így inkább kussoltam. A harcost is, és a kívül mosolygó, de belül síró nőt is a félelem mozgatja. A félelem az elhagyástól, a biztonság elvesztésétől. Mert hiába sz.r valami, de legalább ismerős, ugye? Nem szeretnék többé félelelemből működni. Sokat változtam, már nem vagyok mártír szerepben, és az egyedüllét által nőtt az önbecsülésem, hiszen olyan dolgokra vagyok képes, amit nem gondoltam volna magamról 😀 Nem tudom, hogy milyen lesz a következő párkapcsolatom. Igyekszem olyan társat találni, ahol mindketten jelen vagyunk, és figyelünk a másikra, és egy olyan intimitás lesz közöttünk, ahol megnyilvánulhatnak a legsötétebb, legelőnytelenebb oldalaink is. Ahol egyikünket sem a félelem fogja vezérelni, legalábbis hosszútávon, tartósan.

• 
• 

  Joós István

  Tapasztalatom, hogy a halogatásomat támogatta, aki úgy hitt bennem, hogy én semmit nem csináltam / hogy ezért semmi nem kellett csináljak... Reagáltam videóban: https://humania.io/challenges/videotar-1

  #Kapcsolatépítés

  Tovább

  1
• 
• 

  Zsuzsanna Tóth

  Milyen embernek látnak: gondoskodó, erős, életben edzett ember vagyok. Nem elméletben erős — hanem gyakorlatban: végig mentem nehéz helyzeteken, helyt álltam, másokat támogattam, és nem keserű lettem, hanem nyitott maradtam. Mint nő: olyan nő vagyok, aki: már bizonyított, már adott, már felnevelt, már helytállt és most végre ott tart, hogy megérdemli a saját életét, tudok szeretni, tudok adni, tudok alkalmazkodni és közben van egy belső igény a szabadságra és szépségre (pl. természet, tenger, nyugalom) Bennem egyszerre van: gondoskodás és szabadságvágy, és most ez a kettő próbál egyensúlyba kerülni. ERŐSSÉGEIM Emberismeret + empátia: Nagyon jól érzem mások igényeit, hangulatát. Alkalmazkodóképesség: „Bárhol a világon feltalálom magam” Kitartás: Nem adom fel, megyek előre. Gyakorlati intelligencia: Szervezés, emberek kezelése, helyzetmegoldás. Nyitottság az újra: Nem zártam be, hanem keresem: ez azt jelenti: még van bennem lendület az élethez AMIBEN GYENGÉBB VAGY (de fejleszthető!) Ezek nem „hibák”, hanem minták. Túlzott önfeláldozás, Eredmény: elfáradás, saját igények háttérbe szorulása, Határhúzás nehézsége tudom mit szeretnék… de nehéz kimondani, ha az másnak nem kényelmes Bűntudat: ha magamra gondolok → rögtön jön. Ez visszatart. Saját vágyak „halogatása” nem azért mert nem tudod hanem mert mindig van „fontosabb” A legnagyobb belső konfliktusom, „Szeretek adni” „Szeretnék élni is” ez nem probléma, ez egy átalakulási pont

• 5
• 6

BÚÉK: A "KISEMBERSÉGÜNK" VÉGE MÉG A HALÁLUNK ELŐTT A Bátran Új Életet Kezdők (https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/) egy alapvetően új alapú, fókuszú közösség. Ezt akkor választhatjuk, ha eljutottunk arra a pontra, hogy az eddigi sodródó, megalkuvó életünket, "kisemberségünket" még a halálunk előtt fel akarjuk, merjük adni. A BÚÉK-ban az igazán őszinte részvételünk, részességünk nem csupán megtűrt, hanem fontos és nélkülözhetetlen is. Ugyanakkor ez nem jelent önző önkozpontúságot, mert egy közös nagyobb egység ("sakktábla") részei ("mezői") vagyunk, amelyben mindannyiunk számára egyformán fontos minden résztvevő őszinte jelenléte. A BÚÉK-hoz tökéletesnek kell lenni? Egyáltalán nem. A személyes tartalmaink egyediek, a közösség hatékonyságát elsősorban nem a kiinduló aktuális személyes tartalmaink, tapasztalataink konkrét tartalmai határozzák meg, hanem az, hogy az egyéni tartalmainkkal hogyan veszünk részt, vagyunk jelen a közösségünkben. A közös nagyobb egységünkben való egyenlő részes működésünk egy új minőséget, dimenziót jelent. A BÚÉK koncepciója világos, kerek egész, választható, jól orientáló. A BÚÉK-nak nincsen előre meghatározott konkrét tartalma, ez a résztvevők aktuális személyes tartalmainak függvényében alakul. Minden BÚÉK-közösség egyedi. Májusban is: BÚÉK! https://youtu.be/FWAekbh0J9U?si=DkD_T3ABY8yE8uKe

BÚÉK mint bátor tett? Egy új jellegű emberi kapcsolódási formát, közösségi működést, közeget (https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/) képviselek. Az ebbe az irányba indulni, jönni tudó, akaró, embereket várom. Meggyőződésem, hogy ez többünknek újjászületésez, új élethez fog vezetni. Mi ebben a bátorság? Alapvetően különbözik attól, amilyen alapon, jelleggel kapcsolód(t)unk, ahogy a közösségeink működtek. Eddig az emberek vagy közönyösek voltak a BÚÉK-kal kapcsolatban vagy nem értették, megpróbálták bebeszélni nekem, hogy ez nem is fontos, nem is jó. Persze folytatom tovább, igyekszem ezt a fókuszt megismerhetővé, választhatóvá tenni minél több ember számára. Miért nem bátorság ez mégsem? Mert komolyan hiszek benne, nem tudom és nem is akarom feladni.

ERÖK/SÖK/BÚÉK A PEDAGÓGIÁBAN Régebb óta képviselem az emberi kapcsolódások egy alapvetően új paradigmáját: https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/ Ezt univerzálisan ígéretes, hatékony alapnak, keretnek, orientációnak hiszem az iskolai közösségtől a párkapcsolatig Azt tapasztalom, hogy ennek megértése, befogadása ma még (?) általában nehéz, mégis fontos számomra, hogy minél több ember számára megismerhető, választható legyen. Ennek érdekében jelentkeztem egy absztrakttal a XXVI. Országos Neveléstudományi Konferenciára. Az absztraktomat a bírálók elfogadták. Most a bírálatok részleteit, illetve az absztraktot szeretném megosztani az erre nyitott Útonjárókkal: A modell fő gondolata világos, de számos kulcsfogalom ("közös működési fókusz", "közös sakktábla", "egyenlő részes önfejlesztő közösség") még inkább metaforikus, mint operacionalizált. A közös működési fókusz mint a közösség szervezőelve érdekes és potenciálisan újszerű gondolat. Ez a legerősebb része az absztraktnak. Logikus szerkezetű, jól olvasható, de kissé hosszú, ismétlődő és néhol deklaratív. Tudományosabbá tehető kevesebb normatív állítással és több analitikus megfogalmazással. Ha valóban sikerül elkülöníteni a modellt a meglévő közösségi tanulási elméletektől, érdemi elméleti hozzájárulás lehet. Jelenleg ez még inkább ígéretként jelenik meg. Az absztrakt vizsgálja, hogyan épül fel a tudás a közösségen belül, aktív személyes jelentésalkotással vagy passzív befogadással, mindezt a MI kontextusába helyezve. Részletes kifejtést kap a működési fókusz prioritása a tartalmi hasonlósággal szemben. Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség és a „közös sakktábla” metafora egy izgalmas, pedagógiai feltételezés. A saját modell elméleti logikájának kifejtése a hangsúlyos. Az absztrakt alapját egy filozofikus és jövőorientált koncepcionális munka képezi. Az elméleti modellt a szerző(k) közvetlenül összeköti a mesterséges intelligencia korának legnagyobb pedagógiai kihívásával. Az MI korában a lexikális tudásátadás helyett a személyes jelentésalkotás és a közösségi tudáskonstrukció válik a humán oktatás valódi értékévé. Absztrakt: Az Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség egy olyan alternatív pedagógiai modell, amely a tanulási folyamat eredményességében meghatározó jelentőséget tulajdonít a tanulóközösség jellegének és működési módjának. A modell alapfeltevése szerint a létrejövő tudás mélységét és minőségét alapvetően határozza meg az a közösségi közeg, amelyben a tudás konstruálása zajlik. A tanulmány ezt a keretrendszert mutatja be elméleti modellként, amely lehetséges válaszokat kínálhat a digitális transzformáció és a mesterséges intelligencia korában megjelenő pedagógiai kihívásokra. A megközelítés abból indul ki, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott környezetben a pedagógia egyik alapvető feladata olyan közösségi feltételek kialakítása, amelyek ösztönzik a tudás aktív konstrukcióját, az összefüggések feltárását és a személyes jelentésalkotást, szemben a készen kapott válaszok passzív befogadásával. A koncepció elméleti hátterét a konstruktivista tanuláselméletek, a transzformatív tanulás megközelítése, a személyközpontú humanisztikus pedagógia, valamint a gyakorlati közösségek elmélete alkotja. Ugyanakkor a modell egy sajátos hipotézist fogalmaz meg: a fejlődést támogató közösségek szervezőereje nem feltétlenül a közös tudásban, érdeklődési körben, élethelyzetben vagy célokban keresendő, hanem egy közösen vállalt működési fókuszban. A modell kulcseleme az úgynevezett „közös sakktábla”, amely metaforikusan egy világosan felvállalt közös orientációs keretet jelöl. Ez a fókusz azon a közös meggyőződésen alapul, hogy a személyes fejlődés és kibontakozás számára különösen kedvező feltételek jöhetnek létre olyan közegben, ahol az egyén saját fejlődése és mások fejlődésének támogatása egymást erősítő folyamatként jelenik meg. A közös fókusz következtében a közösség heterogén tudásokkal, tapasztalatokkal, élethelyzetekkel és célokkal rendelkező résztvevők esetén is működőképes maradhat, mivel a kapcsolódás alapját nem a tartalmi hasonlóság, hanem a közös működési elvekhez való viszony adja. A tanulmány amellett érvel, hogy az ilyen típusú közösségek kedvező feltételeket teremthetnek a mélyebb jelenlét, az önreflexió, a kritikai gondolkodás és a közös tudáskonstrukció számára. A pedagógus szerepe ebben a keretben fokozatosan elmozdul a hagyományos tudásátadó funkciótól a tanulási folyamatok és közösségi dinamikák facilitálása felé. Az előadás egy jelenleg elméleti modellként megfogalmazott koncepciót mutat be. A következő kutatási szakasz célja a modell pilotjellegű gyakorlati alkalmazása és empirikus vizsgálata, különös tekintettel a közösségi dinamika, a résztvevői fejlődés és a tudáskonstrukció folyamatainak feltárására. A gyakorlati tapasztalatok hozzájárulhatnak a modell továbbfejlesz