
Szia Attila, a megosztásod elejét olvasva ez jutott eszembe :) https://port.hu/adatlap/film/tv/az-oslako-the-man-from-earth/movie-97692
Szia Tamás! Megnéztem, érdekes az áthallás. Játéknak sem rossz! Sok dologgal egyet is értek. Hamarosan megnézem. II. részt is. Kíváncsi vagyok. Köszönöm! Üdv A

Jézus a sírban, és vele az a pár napja még nagyon erős meggyőződésem is, hogy a Humania koncepció már kész volna. Lehet, hogy nincsen… MERT: (1) lehet, hogy egy csomó most még korai, tehát jelenleg felesleges/zavaró funkció is került a humania.io rendszerbe… például csoportok, kurzusok kezelése, mentor hálózat, stb. ÉS (2) lehet, hogy a sok funkció közepesen lefejlesztve helyett EGY témát kell nagyon jól megcsinálni, ami nyilván az, hogy mi a tökéletlenség vállalásán alapuló kapcsolódó platform vagyunk, AMIHEZ (3) lehet, hogy térképes kapcsolódás is fontos (hogy aki akarja: az aktuális fizikai lokációját tudja térképen mutatni – térképen mozgó profilképek a la Pokemon Go, de valódi emberekkel), ÉS VÉGÜL (4) az is lehet, hogy a fix tartalmú online kurzusok kora leáldozott, és a korszakos úton való haladást személyes AI asszisztenssel tudjuk sokkal jobban szolgálni, ami a Te konkrét élethelyzetedet érti, a korszakos állapotodat látja, és ennek megfelelően van Veled / nógat minden nap, hogy mit kellene csinálni. TEHÁT lehet, hogy nem a meglévő összes funkció fejlesztése a következő lépés, hanem egy döbbenetesen vagány és vérpofi mobil app kell most előbb, kevesebb funkcióval – amik kb. ezek: (1) profil és kártyák megosztása, reakciók egymásnak, (2) böngészés, klassz szűkítéssel, hogy meg lehessen találni, akivel dolgunk van, (3) belső üzenetküldés, hogy az Appot használva lehessen egymásnak írni, (4) térképes játék, hogy ki-be kapcsolhassam mikor látszom a térképen, és ismeretlenek odaléphessenek hozzám / én másokat az utcán sétálva meglephessek. :) AMI viszont azt jelenti, hogy lehet, hogy nem intézményi befektető, és sok pénz az időszerű lépés most még, hanem egy minimál, de ütős mobil app kell előbb, amit 20 millió forintból meg tudunk csinálni. - Te mit kérdőjeleztél magadban meg – Te mit engedtél idén sírba, hogy aztán feltámadhasson a 3. napra? … Ígérem, hogy fel fog. HA valóban elengeded. ♥️ - Öröm, ha van érzésed/reakciód, ide is írhatod: istvan@humania.io

Az az érzésem, hogy amikor a Nő belülre kerül, végérvényesen belülre, egy Férfiba, akkor megszűnik “kívül” létezni. Mivel szàmomra ez az èlmèny mèg nincs meg, de más Nők vonásaiban láttam már, egy Mona Lisa-szerű titokzatos, àm nyugodt mosolyhoz tudnám hasonlítani ezt a fajta kisugárzást. Mintha többé nem kellene a Nőnek feltétlenül mindenhol ott lenni, ahol eddig ott volt és konkrétan “segített”, hiszen mindenhol ott van, ahol a Férfi van, hiszen ott van benne. Ez nekem félelmetes és egyben nagyon vonzó is. Nem tudom, mit gondoltok erről, jól érzem-e egyáltalán, amit megfogalmazni is alig-alig tudok?

Valóban. Ilyenkor egy kicsit "eltűnik" a szemünk elől, de szerintem nem végleg😊

A kontroll haldoklik bennem, az az illúzió, hogy majd én tudom, hogy merre van az út és befolyásolni tudom, hogy mennyi idő bejárni azt és befolyásolni tudom, hogy Kivel fogom ezt az utat jàrni. Egyiket sem tudom.

Az elképzeléseimhez való "ragaszkodás" tettenérése :) Milyen érdekes, hogy bármennyire hiszem azt magamról, hogy nyitottan és szabadon fogadom be a következő megtapasztalást, mégis fülöncsíphető, ott egészen mélyen az a bizonyos elképzelés... A dolgokról való előfeltételezés. Amit a tudattalanom összes tartalma és a még nem tudatosult vakfoltok az elmémben hoznak létre bennem. Például Indiában kínálkozott számomra ehhez egy kitűnő "gyakorló terep". Tudok-e úgy jelen lenni, hogy teljesen szabadon, elképzelések nélkül fogadom be a megtapasztalásokat. Delhi nyomornegyedei, a koldus kisgyerekek, Varanasiban a halottégetők, Bod Ghaya-ban a kolostorok, Buddha fája... Úgy éreztem, hogy teljes nyitottsággal vagyok jelen. És többé-kevésbé ez így is volt! Amikor viszont valami benyomta a gombjaimat, akkor rögtön tudtam: itt bizony volt "elképzelésem", vagy hitrendszerem az adott jelenséggel kapcsolatban. Végtelenül hálás vagyok ezekért mégis, mert pont ezek a vakfoltok, rejtett elképzelések, hitrendszerek mutatják meg, hogy még hol lehetek szabadabb. Hogy miket ismerhetek fel, ami által még inkább, még tisztábban lehetek jelen az adott pillanatomban. Amikor megélhetem az egy-séget ÖnMagammal, és úgy láthatom a jelenségeket, ahogy azok vannak. Mindent annak látni, ami! Amikor már bele tudok menni egy pillanatba, új helyzetbe úgy, hogy nincs róla elképzelésem, előfeltételezésem, "elvárásom", akkor valójában jelen tudok lenni. Ilyenkor valóban kapcsolódhatok a ...-hoz. (ki-hogy nevezné: Gondviselés, Isten, Szeretet, Létező, Égiek, Univerzum, Önvaló...) Csodálatosak ezek a felismerések az úton-járásom során... Ti hogy vagytok ezzel? Mik a tapasztalataitok az elépzelésekről? Vagy csak így: mi a véleményetek erről?
Sírba teszem, vagy fogalmazhatok úgy is, “ lemondok” arról, hogy ezzel a Férfivel teljesítem be az Egy Akaratot. Ennek a kijelentését érzem most időszerűnek. Köszönöm szépen az iránymutatást ! 🥰
Talán ma magamat “türtőztetni” “kell”. Szavazás. Ès amit látok, az a harag, vagyis az elmúlt napok haragja. Ebből a haragból vajon mi fog kisülni ? Haragból mi nő ki ? Csoda várásból ugyan mi nő ki ? Nem èrtem, de igen, inkább làtom, hogy mennyire valaki màstól vàrjàk az emberek az èletük jó lètèt. Mennyire kiteszik, a felelősséget. Szabad persze. Most ez van. És ahogy figyelem az állapotom, inkàbb kíváncsisàg van bennem. Vajon merre akarod most “törni” az utat Atya ? Nincs bennem félelem.