Izsa István
Rettenetesen szorongó voltam amit alkohollal és drogokkal próbáltam oldani. Szinte mindent kipróbáltam amit csak lehet a dohányzás csak hab volt a tortán. 10évig napi rendszerességgel fogyasztottam ezt azt,hogy mit az szinte mindegy volt csak legyen valami. Sóvárogni a cucc után és az utolsó filléreket is erre költeni természetes volt. Nem érdekelt semmi csak a bulik és a lazulás. Egyik nap mikor belenéztem a tükörbe sárgás szemfehérje fogadott. Ez volt az a pont amikor megijedtem és realizáltam az önpusztítást. A leszokás önerőböl sikerült, persze nem azonnal hanem fokozatosan 2-3évembe telt, sikerült a dohányt is. 🙏
6Péter
Sok mindent kipróbáltam a szintetikus, pszichedelikus és termeszetes szereket is. Nem voltam soha kemény függő és sokáig egyáltalám nem is gondoltam annak magam. Valahogy mégis tetőzött a dolog amikor egyértelművé vált, hogy ismételgetem azt ami nem működik. Hosszú hónapok teltek el úgy hogy tudtam hogy nem leszek se jobban, se boldogabb ha tovább csinálom, de csináltam. Ha nem lett volna önismereti tapasztalatom, egy párom és egy jó adag kegyelem, akkor még lehet ma is így lennék, funkcionális depresszióban, elfogadva hogy az élet közepes, szürke hétköznapok, de legalább a nap végén vagy hétvégén majd jó lesz, de ha nem akkor is.
4Paulics Tamás
Sok éves drog és alkoholfüggés után hét éve teljes absztinenciában és ami fontosabb folyamatos felépülésben. Segítői munka először önkéntesként (nyírő Gyula Kórház Addiktológia) és ma már állásban (Boldog Gellért Szakkórház). Képzett coach és tapasztalati szakértő vagyok több év csoporttartási és egyéni mentorálási tapasztalattal.
2