Megosztások

• 

  Rigóczky Bálint

  Hmm..ami elsőre eszembe jut erős tapasztalás szempontjából.. Úgy 3 éve vége lett a párkapcsolatomnak azzal a lánnyal akivel eltudtam volna képzelni a jövőt. Akkor indítottam a vállalkozásom, a nagy álmomat hogy cégem legyen (mára már sikerült). Visszatekintve már tudom az okát a szakításnak. Egy új szerelemként láttam a célt, egy szebb nőként és átbillentem, elhanyagoltam. Három hónapig ameddig a nyár tartott inkább volt a nagy szabadság megélése mint a búslakodás. De ahogy megérkezett az ősz, az elmúlás szimbóluma, úgy kezdtem realizálni a történéseket. Ugye az ember a hidegebb évszakokban elkezd inkább befelé figyelni, az én tapasztalataim szerint. Velem is ez történt. Sokszor kapott el a hiány érzése, a sírás. Jött a tél, munka sem úgy jött ahogy elképzeltem. Jött a depresszió, anyagi problémák és az eddigi materiális világ és az otthonról hozott hiedelmek megkérdőjelezése. “Nem hiszem el hogy csak ez van amit látok.” Beteg lettem, lázas, és ott jött valami, hogy van más is itt. Nem csak a pénz és a javak meg a jólét, szépautó stb. Visszatekintve egy idegösszeomláson és mély depresszión estem át. Onnantól kezdtem nyitni a lelki önismeret felé, jöttek az új tapasztalások. Zen, meditálás, elvonulások. Kerestem mi ez bennem. Ki vagyok én? Azóta is járom az utat, tapasztalok és nyitott vagyok, igyekszem pozitívan látni a dolgokat, a folyamatban lenni és élvezni az életet.. De még nagy út áll előttem! Mi is az élet értelme? Az értelmes élet maga? Oké, de nekem mi is az értelmes élet? ..és ki vagyok én valójában? Akit hiszek hogy én vagyok, vagyis az egó? Az csak velem járó. Na ezeket szuper volt kiírni, remélem elindít benned is valamit. Vagy akár kapcsolódnál is. 🙂

  #Helyem elfoglalása

  Tovább

  1
• 
• 
• 

  Joós István

  NAGYON fontos tapasztalatom az ÜGY dolgában, hogy 1. EGYEDÜL NEM MEGY bármit is Akarok 2. tehát TÁRSAKAT KELL találni hozzá, módja: 3. BESZÉLNI KELL arról, amit Dolgomnak gondolok 4. KAPCSOLÓDNI azokkal, akik ehhez kapcsolódnak - Ismerek embereket, akik ÉVEK óta ugyanazt mondják, és bár a kitartás SZUPER, de egyszersmind DÖBBENETES ARROGANCIA nem szembenézni azzal, hogy ha SENKI nem kapcsolódik velem, akkor a világot ez nem érdekli, tehát SENKI más szerint nincsen erre szükség, tehát ÖNIMÁDÓ SZELLEMI MASZTURBÁCIÓBAN vagyok. - Megoldás ezzel szembenézni. Elfogadni, hogy az álmomat a világ levágja: - nem kell, pontosabban: - ÍGY nem kell - Voltam túl korán ötletekkel, és túl későn is, és volt, hogy hibás volt az elképzelésem. SZEMBENÉZÉS AZZAL HOGY NEM KELL másoknak (sőt akár nem is értik) – az ebből fakadó SZENVEDÉS – segített VÁLTOZTATNI az elképzelésen. - Humania tökéletes példa erre - 10 éve kezdem gondolkodni róla - aztán beszélni 7-8 éve - senki nem értette - nem volt, akivel elkezdjük - változott ennek hatására bennem az évek alatt - míg Társak érkeztek hozzá - és utána pénz is - most ott tart, ahol látjátok - még mindig kell változnia - és változik is folyamatosan

  #Helyem elfoglalása
• 

  Györkei Máté

  Vidéki élet, gazdálkodás témakörhöz. Bőven van ehhez "tapasztalat", de szándékosan dilemmaként teszem közzé. István csinált videót mostanság ebben a témában, és tudom, hogy sokakat érdekel. Számomra a megnyugvást az hozta el, hogy tudatosítottam magamban az ún. "Intim-élettér", és az ún. "Hivatás-élettér" területeit. Nekem az Intim-életterem egy tanya, egy ranch minőségében jelenik meg, de legalábbis egy zsákfalu utolsó portájának formájában, ahol a földem végében patak folyik. Itt lehet lovam, tehenem, disznóm, és túrhatom a földet a saját kezemmel, DE KIZÁRÓLAG életörömből, és nem munka/küldetés/hivatás címén. Még csak nem is tudatos önellátás vagy gazdálkodás címén. Hanem "csak azért", mert SZÁMOMRA ezek a dolgok hozzátartoznak az Intim-élettérhez, illetve maga az Intim-élettér értelmezhetetlen számomra a fenti dolgok nélkül. Ugyanakkor az én "Hivatás-életterem" a városhoz kötődik, egészen pontosan ahhoz a kulturális-szellemi térhez, ami ma a városokban fellelhető. Lásd: Tudományok, művészet, oktatás, stb. Nekem ez egyben a Kint és a Bent folyamatosan lüktető váltakozását is jelenti, magát a mozgást, a dinamikát, a fejlődést. Szóval szerintem azt volna jó minden embernek egyénileg átgondolnia, hogy az ő számára mit jelent az "Intim-élettér" és a "Hivatás-élettér", mert ezek nagyon változóak lehetnek. Mert sok embernél látok boldogtalanságot, illetve én is megtapasztaltam, hogy magára erőlteti "Intim-élettérnek" például a várost, miközben neki egy falu volna ideális, vagy hogy kényszeresen vág bele vidéki gazdálkodásba, miközben ez nem egy neki való "Hivatás-élettér". Ma én így látom.

• 

  Sándor Attila

  Mindannyiótok bennem és én, tibennetek! Vasárnap éjjel kaptam. Útnak tűnik. Semmi konkrétum, csak a tiszta minden. Lehet, hogy ez nem is idevaló… Egyre többször élem meg így. Talán, csak azért kellett leírnom itt, hogy ne feledjem. Ha valakiben megzengett ez a gondolat, partner lennék a kifejtésben!

  #Helyem elfoglalása

  Tovább

  1
• 
• 

  Fanni Németh

  Mélyponton vagy. Az élet éppen csámcsog rajtad, és már csak azt várod, mikor köp ki. Tehetetlenül sodródsz, nemsokára jobb lesz, mert hát ugye minden okkal történik… Ennek is megvan az oka persze, egyszer talán meg is látod. Addig meg kibírod valahogy… És ki is bírod. Nálam itt telt be a pohár: tényleg csak ennyi lenne?! Akarom én, hogy ennyi legyen?! Aztán átléptem a korláton, és visszakaptam a hatalmam. A körülményeink mindig változnak, és változni is fognak. Ez maga az élet, egy örök folyamat az unalomig ismert klisével, miszerint „egyszer fent, egyszer lent.” Az egyetlen, aki és ami felett hatalmunk van, az mi magunk vagyunk! Sodródunk, vagy a körülmények adta keretek között visszavesszük a hatalmunk.

  #Helyem elfoglalása

  Tovább
• 

  Joós István

  Tapasztalatom, hogy végül két féle projekt van csak. Az egyik, ami megél, mert bevételt termel, a másik ami megél, mert emberek adományokat adnak, hogy éljen. FONTOS, hogy a Feladat mit enged, általában látszik, hogy melyik megközelítéssel lehet indulni. FONTOS, hogy bármikor lehet ebben változás, és ezt az ember észre tudja venni, amikor eljön. Végül FONTOS – amit én SOK szenvedés árán tanultam a szívesség.net idején – hogy alkatilag én ki vagyok / mire vagyok alkalmas. Szívesség Alapítványt csináltam anno, és az derült ki, hogy nem tudok erővel-kitartóan-folyamatosan kérni. Hanem én az a típus vagyok, aki szolgáltatást büszkén áraz és/vagy részvényt kínál befektetőknek, vaskos megtérülés reményében. Rettentő nehéz volt. De utólag nagyon hálás vagyok

  #Helyem elfoglalása
• 

  Kretter Bea

  Észrevettem, hogy időnként kicsekkolok a valóságból...amikor csak úgy vagyok, de olyan, mintha nem lennék a jelenben, a testemben. Kicsit kutattam és ezekre a válaszokra leltem: az idegrendszerem paraszimpatikus üzemmódba vált, annyira biztonságos közegben érzem magam, hogy nem kell „őrt állnom”, a tudatom pihenőre megy, ez az állapot hasonlíthat a meditáció mély fázisához, álomszerű éber állapothoz, ilyenkor a jelen pillanat linearitása megszűnik, és a figyelmem inkább „szétszóródik” vagy „kitágul” — nem egyetlen konkrét pontra fókuszálok, hanem az egész létezésre, a tudatom ideiglenesen kilép a megszokott racionális keretekből...és földelni kell, ha nagyon gyakran vagyok így...ismerős?

  #Helyem elfoglalása

• 1
• 2
• 3

MIÉRT NINCS (MÉG?) BÚÉK? A BÚÉK elnevezése (Bátran Új Életet Kezdők) is utal rá, hogy itt nem egy egyszerű, szokásos dologról van szó. Bátorság kell ahhoz, hogy az eddigi működésű életünket elengedjük és egy alapvetően új fókuszt, orientációt válasszunk. Ez egyfajta újjászületés. Annak érzékeltetésére, hogy itt milyen mértékű és jellegű változás következhet be a vízmolekula, kialakulását, jellegét hozom fel példaként. A vízmolekula egy oxigén és két hidrogén atomból áll. Ezek kapcsolódásából egy új egység, minőség alakul ki. Néhány jellemző a változás mértékének érzékeltetésére: - A hidrogén és az oxigén is gáz halmazállapotú, míg a víz folyadék. - A hidrogén éghető, az oxigén az égést táplálja, míg a víz nem éghető, sőt oltó hatású. - A hidrigén forráspontja -253 C, az oxigéné -183, a vízé pedig +100 C. A vizet az élet alapjának szokták tekinteni, mi most a víz szerkezetét, kialakulását a BÚÉK lényegének megvilágításához hívjuk segítségül. A BÚÉK-ban a résztvevők a hidrogén atomoknak felelnek meg, az oxigén pedig a BÚÉK koncepciójának, amely segítségével, orientációjával jön létre a résztvevők (hidrogének) között a kapcsolat. A résztvevők tehát a BÚÉK koncepciójának segítségével, orientációjával kapcsolódnak egymáshoz, nem közvetlenül teljesen spontán módon. Így jöhet létre a vízhez hasonlóan egy energetikailag kedvezőbb állapot, mint amilyen a különálló hidrogének és oxigén esetében volt. Egy olyan lényegesen stabilabb, de mégis rugalmas állapot, amely energiafelszabadulással is jár. Ez a példa is mutatja, hogy mennyire nagy jelentősége lehet annak, hogy milyen jellegű egységben, rendszerben, közegben van jelen, vesz részt valaki. Számomra úgy tűnik, hogy érdemes két dolgot világosan szétválasztani magunkban. Az egyik az, hogy mik az aktuális személyes tartalmaink, tapasztalataink, helyzeteink, érzéseink, állapotaink stb. és azt, hogy ezekkel mit kezdünk, milyen jellegű rendszerben, egységben, közegben veszünk részt. Az eddigiek alapján talán nem meglepő, hogy én időben és fontosságban is az utóbbit tartom elsődlegesnek, és ez a lényegesen elhanyagoltabb terület is. Ezért van az, hogy én inkább erről szoktam írni. A különböző, aktuális személyes tartalmak a sakktábla mezőinek felelnek meg, a közös, ezek kapcsolódását orientáló keret, rendszer, egység pedig a sakktábla.Tehát nem azért írok kevesebbet a személyes kihívásaimról, mert tökéletesnek tartanám magamat, hanem azért, mert számomra azt a közös keretet, rendszert, egységet volna érdemes tisztázni, amely orientálja a személyes kapcsolódásokat, amely a közösség alapja. Nehézség tehát egyrészt, hogy a spontán, instabil vagy a minták szerinti túl merev kapcsolódási módról kellene átállni egy közös orientáción keresztüli közvetett kapcsolódási módra. Másrészt a BÚÉK-kal kapcsolatban még nincs gyakorlati tapasztalat, így ezt mindenki csak bátran, saját felelősségére választhatja.

"Attól tartok" a világ egyáltalán nem képes az "álmomat" levágni. Miért? 1. Mert ahhoz, hogy ez a teljesen újfajta közeg, közösség elindulhasson, csak 1-2 olyan ember szükséges, aki számára fontos ez az új alapú, fókuszú egység, közösség. Tehát úgy is nézhetjük, hogy csupán 1-2 emberre vagyunk ettől. 2. A kitartás fontossága. Van valami olyasmi mondás, hogy nem az sikeres, aki nem bukik, hanem, aki eggyel többször áll fel, mint ahányszor elbukik. Vagy csak egyszerűen nem tudok nem hinni benne. 3. A vízió, ha lassan is de tisztul, változik. Megértést segítő új képekkel, metafórákkal, megfogalmazásokkal. Most is van olyan új, amit erősnek érzek, de még nem osztottam meg nyilvánosan. 4. Ha a korszakos rendszer alapján nézünk magunkra, a közegeinkre, a társadalmainkra, akkor azt mondhatjuk, hogy jellemzően a "ráció halála" előtt vagyunk. És bár a BÚÉK nem rész-egész viszonyú hierarchikus emberi kapcsolatokon alapul, de kétségkívül egy KÖZÖS orientációt követő EGYSÉGben való RÉSZES működésről szól, így valahol érthető, hogy ma még(?) ez sokaknak nem igazán vonzó, nem érhető. Ez segítheti az elfogadást, a türelmet. 5. Van konkrét személy, aki ha maga (még?) nem is lelkes követője a dolognak, de alapvetően nyitottan, figyelemmel kíséri a BÚÉK-kal kapcsolatos dolgaimat, akivel minden érdemi dolgot megosztok. 6. Még sokan nem igazán ismerhették meg ezt a választható koncepciót, víziót, szeretném ezt a lehetőséget minél több ember számára lehetővé tenni. (Érdekes a példád, tényleg nem sértettségből mondom, hanem az én nézőpontomból, csak tényszerűen, őszintén: Ilyen őszinte önfelvállalásokra és reakciókra már a Kapcsolódj! oldal is megfelelő volt. Számomra az nem annyira érdekes, hogy lila vagy zöld, hogy app-ban használom vagy sem, hogy van-e néhány olyan kiegészítő lehetőség, amit nem igazán használok. Ha a reakciód határozott, kicsit provokatív jellegével szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy szerintem, számomra a Kapcsolódj! óta érdemi előrelépés ezen a területen nem történt. Mondjuk azt se tudom, hogy kell-e egyáltalán vagy "csak" ezt kellene jobban használnunk.)

Erősen él bennem az emberi kapcsolódások, közegek, közösségek egy alapvetően újfajta módja. Erről Sakktáblafókuszú Önfejlesztő Közösség (https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/) vagy Egyenlő Részes Önfejlesztő Közösség néven szoktam beszélni, írni. Joós István egyszer korábban azt írta nekem, hogy találjak hozzá embert, akivel ezt csinálhatom, képviselhetem. Ez valóban egy teljesen új szint lehetne, de ezt nem lehet senkire ráeröltetni, ezt mindenki csak maga tudja a maga számára fókusznak választani. Azt tapasztaltam, hogy míg bennem komoly hit, meggyőződés, világos kép, tudás van ezzel a fókusszal kapcsolatban, addig mások számára ennek lényege, jelentősége nehezen felfogható, befogadható, elfogadható. Nem értik, hogy miért megyek ebbe az irányba, ha mindenki szembejön velem az autópályán. Ez a keresztem, úgy tűnik, hogy én az autópálya "rendes" irányába nem tudok, szeretnék haladni, ezért "elgázolnak", így egyre közelebbinek érzem a kicsekkolódásomat, kicsekkolásomat ebből a dimenzióból, életből.