Megosztások | Humania

Lépj szintet!

Humania az őszinte önfelvállalás platformja. Azoknak szól, akik belefáradtak abba, hogy megfeleljenek, és készen állnak rá, hogy az igazi önmagukat kezdjék mutatni.

Humania alapja az a felfedezésünk, hogy aki meri megosztani az élettapasztalatait és aktuális dilemmáit: támogatásra talál, mélyebb kapcsolatai születnek, az élete jobb lesz, párkapcsolata működni kezd. Mindannyian tökéletlenek vagyunk... Ennek megmutatása döbbenetesen felszabadító, sőt csodákat eredményez!

Valódi emberek. Valódi kapcsolódás.
Akár álnéven is. Vár.

Regisztráció

Inczédy Edit
Sziasztok ! Nekem az lenne a kérdésem, hogy a Nő, a vilàgszép àllapotàban mivel nincs célja, hanem árad,…szóval ez azt jelenti, hogy már az üggyel terhes férfi érkezését is “elengedte” ? Már az sem célja ? Ami marad neki az a hit ? Az Istenben, a Nagyobba való hit ?
#Elköteleződés
0
Kiss Tünde Anna
Szia Editke! Volt idő, amikor engem is foglalkoztatott ez a gondolat… amióta haladok az utamon, ez némiképp átalakult valami olyasmi érzéssé, hogy mindegy hogy hogyan lesz, jön vagy nem jön, én jól vagyok. Atyám majd tudja, hogy hol lesz a helyem…Megengedem a bármit….❤️🙏
#Elköteleződés
3
Kiss Tünde Anna
Visszatekintve az elmúlt éveimre merem az hinni, hogy mindegy… mert mindenre szükség volt, ami velem megtörtént. Az én energiámnak is vannak felhasználói, iránya viszont nincs még. A közelmúltban ért véget egy kapcsolódásom egy férfival. Amióta ő nem része az életemnek, sokkal több energiám jut azokra akik nyújtják felém a kezüket. Most jut több időm a szüleimre is. Érdekes érzés, hogy bár soha nem volt igazán szoros velük a viszonyom, mostanra napi kapcsolatban vagyunk. ❤️🙏
#Elköteleződés

Szia ! 😊 Igen, valóban a megengedés a helyes… Azt gondolom, hogy az erőnek “kell” valami irány. Amit írsz, hogy mindegy hogyan lesz…igen, valóban nem tudhatom. De szándék van, lehet bennem arra,( nem görcsös akarás ez ), hogy jó lenne ha ez megtörténne. És azt hiszem, hogy a szàndékunk mutat előre egy “jövőbe”. Persze az időt megengedve, mert hogy történhessen, ahhoz olyan állapotba kell kerülnöm. Van férfi az életemben, és már bele kóstolhattam abba, hogy milyen az, amikor segítek neki. Ezek még próbálgatások mindkettőnk részéről. Ebben a minőségben jól èrzem magam, de valódi elköteleződés nincs még. A jön vagy nem jön mindegy, ahogy írod, ez is igaz. De azt èrzem, hogy e mellett a mindegy mellett, ott lehet a hit. Hogy hiszem, hogy alakul, megmutatkozik valami olyan, amiben ki tudunk tartani. És most magamra reflektálva: mi van, ha nem lehet, vagy nem kell elengednem ezt a szándékomat !? Ott lehet ez lágyan bennem, de nem célként. Sokkal inkább megengedésként.