- Attila Pihelevics
BÚÉK mint bátor tett? Egy új jellegű emberi kapcsolódási formát, közösségi működést, közeget (https://egyenlo-reszes-onfejleszto-kozosseg.mozellosite.com/kezdolap/) képviselek. Az ebbe az irányba indulni, jönni tudó, akaró, embereket várom. Meggyőződésem, hogy ez többünknek újjászületésez, új élethez fog vezetni. Mi ebben a bátorság? Alapvetően különbözik attól, amilyen alapon, jelleggel kapcsolód(t)unk, ahogy a közösségeink működtek. Eddig az emberek vagy közönyösek voltak a BÚÉK-kal kapcsolatban vagy nem értették, megpróbálták bebeszélni nekem, hogy ez nem is fontos, nem is jó. Persze folytatom tovább, igyekszem ezt a fókuszt megismerhetővé, választhatóvá tenni minél több ember számára. Miért nem bátorság ez mégsem? Mert komolyan hiszek benne, nem tudom és nem is akarom feladni.
0 
Edith BlankaPénzügyi ellenőrként a mindennapjaimat a számok, a kiszámíthatóság és a monotonitás uralják. Egy válás és egy nehéz kapcsolat után rájöttem, hogy az életem ezen szakaszában a valódi, emberi értékek felé szeretnék fordulni. Olyan célt keresek, amely mentes a mindennapi sablonoktól, és ahol a precizitásomat nem gépi folyamatokra, hanem valami élő és értékes dolog megjavítására, megmentésére fordíthatom. Szeretnék kilépni a túlórák világából, hogy végre valami olyasmit építsek, aminek valódi ÉRTELME és LELKE van.
Iván JuditTalán csalás nem a saját gondolataimat leírni, csak valamit, amit hallottam, de nem tudtam volna jobban megfogalmazni miben vagyok épp. Valaki hallotta, beakadt neki, kihangosította és nekem is beakadt. Valahogy így szól: "Szerethetsz valakit és mégis dönthetsz úgy, hogy elbúcsúzol tőle. Hiányolhatod azt a személyt és mégis örülhetsz annak, hogy már nem része az életednek." Sokáig nem sikerült elengedni egy kapcsolatot, pedig csak egy részét kaptam meg annak, amire vágytam. Évekbe telt, többször nekifutottam. Szidtam magam, mert azt hittem gyengeség újra és újra visszatáncolni. Szégyelltem, hogy nem vagyok kitartó, következetes, úgy éreztem, hogy elítélhető, amiért olyasmiben vagyok, ami sokszor fájdalmas nekem. Miközben persze rengeteg öröm is. Most azt hiszem, hogy egyszerűen csak meg kellett érkeznem oda, ahol már nem erőből kell ezt végigcsinálnom, hanem meggyőződésből. Ehhez közelebb kellett kerüljek magamhoz, ami nem volt rövid út, mert messziről indultam. El kellett kezdenem jobban együttérezni magammal, elfogadni, hogy esendőek és szerethetőek vagyunk és belátni, hogy mindenki magáért felelős. Hosszú tanulás ez és még biztosan jönnek újabb leckék. De olyan, mintha egy kicsit mindig könnyebb lenne.
EszterMagamat választottam és csodára leltem. A saját történeteimmel tanítok, gyógyítok, mutatok utat, új lehetőségeket. A szabadságot választottam és hívni kezdett a világ, hívnak a helyek és én megyek. Hát, mindezek miatt az egyedüllétet is én választottam, mostanra már alaposan meguntam :-)
1- Eszter
Időnként furcsákat dob az élet. Munkanélküliként, de leginkább mellőzöttként élni 2,5 évig, majd amikor már minden mindegy, akkor lett munkám. Akkor lettem vezető, amikor már nem is akartam az lenni. Ha elengeded az akarást, és megjártad a poklot is, akkor érkezik az ajándék. Semmi sem történik ok nélkül. Nekem ez a fordulat nem hatalmat, nem bizonyítást, hanem olyan új teret jelent, amiben jól szolgálhatok másokat, jól képviselhetek ügyeket, és én is kapok: a választás lehetőségét, az élményeket, a kalandokat.
- Eszter
Ahogy egyre mélyebbre jutottam önmagamban, egyszercsak megindultak a jelzések a környezetemből, hogy nyugalmat árasztok magam körül. Olyan nyugalmat, amely gyógyít. Nőket is, férfiakat is. Nem stresszelnek, önmaguk lehetnek, megnyílhatnak, ha akarnak, és rendezhetik a múltjukat. Átrendeződnek. Óriási ajándék nekem ebben úgy résztvenni, hogy ehhez elég csak egyszerűen jelen lennem.
1 
Joós IstvánCÉL, hogy legyen mindenki boldog... igen, tudom, hogy abszurd, de akkor is. MÓD, ahogy ebben haladni lehet az én tapasztalatom szerint: merni őszintének lenni. FOLYAMAT, ahogy ez emberekkel történik a korszakos ábra, ami a személyiség evolúció útja, ami az identitás fejlődésének útja, ami a Odüsszeusz, Neo és a Jedik – a tékozló fiú útja. FELADAT meglepő módon NEM az, hogy "segítsenek másoknak őszintének lenni", hanem, hogy MERJEK én magam folyamatosan őszinte lenni. Tapasztalatom, hogy ez által vagyok hiteles, és így tudok őszinte-átlátszó-igaz életre inspirálni másokat. PROJEKTEK, ahogy ez ma történik: 4 youtube csatorna, blog, hírlevél vasárnaponként, 50 online kurzus, 3 könyv, paradigmaváltó kapcsolódó platform a tökéletlenségnek, forradalmi AI asszisztens App az úton haladni, férfi törzsasztal csoport, bizalmas köröket szervező új Részes mozgalom... kb. - Másképp: Cél Isten országát itt a Földön az emberek testvérisége által építeni, ami felé én az emberfia példáját figyelve, Jézus iránt igazodva tudok haladni és hatni. - Röviden: Legyünk együtt szentek! 😇
AZ ÜGY*ek feleségeKedves Pillangó Benedek! Hasonlót kérdeztem én is magamtól, Isteni ÉN meditációban, amikor nem éreztem jól magamat. A felsőbb énem álomban küldött üzenetet. Ezt üzente: "Minőségi munka, minőségi élet." Vicces, hogy éppen minőségis volt a munkám, de tudtam, hogy nem ezen a szinten kell értenem. Tehát, ha választ vársz Isteni ÉN-edtől, a felsőbbrendű énedtől, őrangyalodtól..., kérdezd meg tőle, hogy miért vállaltad, hogy testet ölts ebben az életedben, az Ő=TEN-magod képmására. Mi az az ÜGY, amiért a cselekvés szintjén általad teljesedik be?Aztán figyeld magad. Remélhetőleg a válasz is megérkezik, Benned. Amennyiben elakadsz, kérdezz bátran.
