Tapasztalatok

Peter Takacs

Mindig szeretnénk valahova tartozni, ez a valami folyamatosan változik. Hol haverok/barátnők, munkahelyi klikkek, ilyen-olyan klubbok akikbe járunk szabadidőnk "tartalmas" eltöltésére. Személyi fejlődésünk fontos része, hogy tudjuk kik vagyunk, ehhez pedig meg kell tapasztalni, hogy kik nem. Visszataláltam az oldalra, mert hiányzik ami itt van, támogatás, megértés, embernek lenni, és nem kutyák között várni, hogy melyik tép szét legközelebb, mert éppen megijedt lényem egy kitükröződésétől. Kinek kell bizonyítanom? Miért támadnak? Gyenge vagyok, vagy már olyan erős, hogy mindenki ellenfélnek lát? Én vagyok az áldozat, vagy a többiek védekeznek tőlem? Mennyi ilyen és hasonló kérdés merült fel bennem az elmúlt jó pár évben. Még mindig hasonló tapasztalatokat gyűjtök, bár már nem veszem magamra. Nem figyelünk egymásra, és elsiklunk a másik mellett, ebből már könnyen jön a bármilyen minta, és a bántás. Okosnak lenni könnyű, később, de elcsípni hogy én mit rontok, és elismerni fájdalmas, és felemelő.

Válás után 2 évvel első kapcsolat. Nem akarod mégis megtörténik. Miért? Mert nem bízol senkiben? Mert már minden mindegy? Mert nem akarsz kötődni és ez így biztonságos? Megmagyarázod, végül rájösz nem jó ez neked.

23 éves felnőtt lanyom van. Túléltem a dackorszakot, a tinédzser kort szóval minden megvolt. Fontos a nevelés de a szeretet a lehfontosabb.

Gyovai-Farkas Edina

Nekem nem magától érthetődő az anyai lét. Nem születtem igazi klasszikus anyának (már ha van ilyen), ha ezt így kimondani lehet. Lehet, hogy nem is vagyok anyának való..... 2 gyereket neveltünk a férjemmel, most kamaszok. Mindent megtettem, amit tudtam, hogy jó anyjuk legyek, de úgy érzem, hogy belegebedtem. Az elvárások szerint próbáltam jó anyjuk lenni, meghaladni önmagamat, de így sem sikerült, olyannak lennem, amit az anyáktól általában elvárnak. Szerintem a férjem sem értette igazán, hogy mi játszódik le bennem és nem fogadta el, hogy egy nőnek az anyaság extra nehéz feladat is lehet. Szeretem a gyerekeimet, örülök, hogy vannak, de utólag visszanézve, nagy segítség lett volna az, ha kimondhattam volna az érzéseimet és valaki ezt megértette volna.

Kardos Tímea

Több mint 10 éve járom a saját önismereti utamat. Ez alatt egyes technikákat is elsajátítottam. Szeretettel várlak egy nyugodt, biztonságos térben, ahol találkozhatsz az AuraSoma-val, Bach virág esszenciákkal, vagy elmerülhetsz egy lágy metamorf érintésben.

Gyovai-Farkas Edina

Az életemben, munkámban és párkapcsolatomban olyan mélypontokhoz értem, melyekben megértettem, hogy az eddigi szándékaim a dolgok kézben tartására és irányítására kudarcot vallottak. Megértettem, hogy nem vagyok ura a helyzetnek, mert nem én irányítok. Az első mélyponton imádkozni kezdem. Nem vagyok felekezeti tag, nincs gyülekezetem, ahová járok, de hiszem, hogy van egy felettünk álló erő. Én most, pár hónapja, tehetetlenségemben, hozzá fordultam teljes őszinteséggel és önátadással. Azóta minden nap imádkozom és fantasztikus megtapasztalásaim vannak.

Kardos Tímea

13,5 év közigazgatás. Ebből 8 év vezetői pozícióban. Érteni fogom a speciális munkahelyi problémáid. Szívesen segítek a tapasztalataimmal.

Kardos Tímea

Igyekszem minden nap gyakorolni. Karma-Dharma. Rendszeresen járok tanításokra, elvonulásokra. Mantrázás. TM. Nepál.

Gyovai-Farkas Edina

Saját vállalkozásom van már 22 éve. Szenvedéllyel csinálom, művész, alkotó ember vagyok. A vállalkozási létformával járó kézségeket, sok bukás árán lassan sajátítottam el, de még így sem vagyok tökéletes. Úgy érzem, hogy az elmúlt 22 év alatt mindig újabb és újabb kihívásokkal kellett szembesülnöm, többször kellett újrakezdenem. Ennek ellnére kitartó vagyok, de néha azt érzem, hogy nem biztos, hogy ez az utam..... Sokat adok másoknak és főként másokért csinálom, de mintha magamat áldoznám fel ezáltal. Nem tudom, hogy hol van a határ, ahol már nem szabad ezt tennem.... Mostanában ez egyre gyakrabban foglalkoztat.

Joós István

Tapasztalatom, hogy végül két féle projekt van csak. Az egyik, ami megél, mert bevételt termel, a másik ami megél, mert emberek adományokat adnak, hogy éljen. FONTOS, hogy a Feladat mit enged, általában látszik, hogy melyik megközelítéssel lehet indulni. FONTOS, hogy bármikor lehet ebben változás, és ezt az ember észre tudja venni, amikor eljön. Végül FONTOS – amit én SOK szenvedés árán tanultam a szívesség.net idején – hogy alkatilag én ki vagyok / mire vagyok alkalmas. Szívesség Alapítványt csináltam anno, és az derült ki, hogy nem tudok erővel-kitartóan-folyamatosan kérni. Hanem én az a típus vagyok, aki szolgáltatást büszkén áraz és/vagy részvényt kínál befektetőknek, vaskos megtérülés reményében. Rettentő nehéz volt. De utólag nagyon hálás vagyok