Andrea TakácsTöbb évtized a pénzügyben, bankban és egyéb pénzügyi szolgáltatónál. 5 évente egészséges a váltás, pont elég stabil ismereteket szerezni és újraárazni magam. Aztán 50 évesen saját elhatározásból élni egy izgalmas lehetőséggel. Új szakmát tanulni, kiszakadni az irodai 8-16-ig keretéből. Megismerni egy másfajta napi ritmust, elköteleződést és felelősséget. Nem könnyű megélni a mindennapokban a home office és a sok száz km utazás váltakozását, de egyben szép is.
2
Kabai Barbara33 éves koromra mindent kipipáltam, amit a társadalom elvárt tőlem. Volt 2 diplomám, egy biztosítónàl dolgoztam szakértői pozícióban, ahol elismertek, férjhez mentem, született egy kisfiam, egy családi házban éltem.. Aztán egy napon körbenéztem az életemen és feltettem magamnak azt a kérdést, hogy “Ennyi???” Boldognak kellene lennem.. azt hittem, hogy az leszek, ha mindent úgy csinálok, ahogy a nagy könyvben meg van írva.. de rohadtul nem voltam az.. Aztán jött egy párkapcsolati válság, majd el kezdtem keresni önmagam.. Felmondtam a munkahelyemen, a környezetem tiszta hülyének nézett.. Szenvedtem, vergődtem, kerestem.. Pár éven belül rátaláltam a home stagingre és a lakberendezésre, azóta ebből élek, vállalkozó vagyok, szabad, imádom minden pillanatát, ez az életem. Olyan, mintha nekem találták volna ki.. Hálás vagyok az akkori mélypontnak, mert ha akkor nem vagyok annyira mélyen, akkor most nem érezném azt, hogy mennyire a helyemen vagyok…
Paksi AnnaSokáig azt hittem, hogy vállalkozó leszek. Angolt tanítottam, sokat utaztam. A tengerparton dolgoztam, teljesen szabad voltam. De belül sosem szorongtam ennyire és azóta se, mint abban az időszakban. Azt tanultam, hogy csak akkor lehet olyan életem, amit szeretek, ha magam osztom be az életem, és gyökértelenül járom a világot. Aztán mégis hazajöttem. Visszamentem tanulni, és elkezdtem egy irodában dolgozni. Soha ilyen jól nem éreztem még magam. Nem vágyok a tanítás rivaldafényére, és az állandó utazás dinamizmusára sem. Szeretem, hogy csendes az életem. Hogy reggel mosolyogva ülök a metrón. Hogy Budapesten élhetek, ami a világ legjobb helye. De el kellett menjek, hogy rájöhessek arra, hogy amit kerestem mindvégig az enyém volt.
Márkus GáborVálaszd azt, amit akkor is csinálnál, ha nem fizetnének érte, mert akkor azt olyan szinten fogod művelni, hogy fizetni fognak érte! Matematika-informatika szakos tanárként (és majdnem programozóként) végeztem, de összesen 1 évet tanítottam, mert bár érdekelnek az emberek és szeretek velük foglalkozni, de nem éreztem magaménak a szakmát, és nehéznek éreztem olyanokat oktatni, akik nem akarnak tanulni. Csak azért választottam az egyetemen ezt a szakot, mert egyrészt csak ehhez (matek) értettem, másrészt a szüleimnek kellett a papír. Elvesztegetett 6 évnek éreztem, de akkoriban még a világomról sem tudtam. Egyetem után elkezdtem felnőtteket oktatni félállásban. Nem akartam még felnőtté válni. Az egyik egyetemi szakom még folyamatban volt, albérletben laktam, barátnővel közösen. Csak arra kellett a munka, hogy valamennyi pénzt keressek. Egyszer csak párom belekezdett egy értékesítési munkába, amit először hülyeségnek tartottam, majd utána úgy voltam vele, hogy én sokkal jobban tudnám csinálni, és majd megmutatom hogy kell. Belekezdtem, de nem tettem oda magam rendesen. Fél kézzel még kapaszkodtam a félállásomba, de az Élet segített lépnem: a főnököm azt mondta, hogy jól végzem a munkámat, de szükségük van egy olyan emberre, akire teljes állásban számíthatnak. Mivel ismét nem éreztem a helyemen magam, így néhány hónapnyi "kettősügynöki" lét után az értékesítést választottam. Nem tudtam, hogy sikeres leszek e, de több perspektívát láttam benne, és nem volt se család, se egzisztencia, semmi veszítenivalóm. 26 éves voltam ekkor. Több, mint 8 évet dolgoztam ott. Jól csináltam, sikeres voltam, szakmailag elismertek, sokan fordultak hozzám tanácsért a munkatársaim közül is, de idővel elfogyott a lelkesedésem, egyre többen "lehagytak", mert ők tudtak csapatot működtetni, én nem. Illetve a baráti társaságom, ismerőseim is csak ebből a körből voltak. "Rendes munka" után kellett néznem. A megszerzett értékesítői tapasztalattal és informatikai végzettséggel elkezdtem 8 órában dolgozni. 35 évesen megint válaszút előtt álltam: megtalált egy olyan dolog, ami addig teljesen új volt. Budapesten megnyílt az első szabadulószoba. Éreztem, hogy ez kell nekem, és épp abban az időszakomban voltam az önismeret útján, amikor azt éreztem, hogy bármit is kössenek mögém, azt elhúzom. Amint lehetőségem adódott, felkerestem a tulajdonosát, hogy hogyan lehetne ezt a városomba elhozni. Lejátszottam, beleszerelmesedtem. Pénzem nem volt rá, ezért szüleimhez fordultam. Életemben először történt meg velem, hogy egy ötletemre nem az volt a reakciójuk, hogy "Hülye vagy!", hanem, hogy "Oké, üljünk le és beszéljük át!". Teltek a hetek és minden ebbe az irányba terelt. A kis kirakós darabkák egymás után illeszkedtek a helyükre. Már a csak a 8 órás munkám volt a fék. Túl sok időmet vette el, viszont most én voltam a gyorsabb. Ugrottam egyet az ismeretlenbe: felmondtam a munkahelyemen, mert éreztem, hogy az időmet és az energiámat oda kell fordítanom. A következő 4 hónapban csak az új projekt foglalkoztatott. Még mindig egyedül voltam, család és egzisztencia nélkül, de már én döntöttem a (karrier)váltás mellett. Egy olyan "munkahelyet" teremtettem magamnak, amit sosem éreztem munkának. Ahol bármikor szívesen bent maradok akár éjfélig is, ha egy feladat épp azt kívánja. Ahol várom a hétfőt, hogy csinálhassak valamit. Ahol nem érzek fáradtságot. Ő volt az első gyerekem. Ma már 13 éves. Mindkét nagyobb váltásom időszerű volt abban a korszakomban. Először a pénz motivált, másodszor valami újnak a megteremtése (ja, és a pénz). De mindkétszer igaz volt, hogy csak akkor tudtam kibontakozni, ha félelem nélkül, magamat teljesen beletéve választottam. És onnantól nem foglalkoztam azzal, hogy jól döntöttem e, csak tettem a dolgomat.
Timár TiborVolt erdészeti vállalkozásom, építőipari cégem,nagy telekommunikációs vállalatom, évekig voltam búvároktató, alapítottam waldorf iskolát, vezettem és vezetek embereket az önismeret útján, éltem extrém sportolóként, új dolgokat találtam fel. Volt amit elbuktam, mert azt gondoltam rám nem vonatkoznak a szabályok. Volt amit feladtam, mert elegem lett. Volt amit elengedtem a csúcson, mert tudtam hol kell kiszállni. Volt, hogy elfogyott a lendület. Tanulok, tapasztalok, változok minden nap. Szeretem a kihívásokat, járom az utam, már nem gondolkodok az ügyön, most már látom, hogy egy nagy ügy az életem. Néha elesek, majd fölállok. Van hogy túl lövök a célon, van, hogy mellé. Úgy érzem, ha kell akkor bármikor váltok, még sok minden lehetek az életbe és remélem leszek is.
Kardos Tímea41 évesen egy tollvonással hagytam ott mások által csodált és irigyelt magas beosztásom. Robbantottam, a környezetem nem kis meglepetésére. Szívesen osztom meg a tapasztalataim és hallgatom meg másokét is. 🙃
2
Pallér ZsuzsannaEgy nap, amikor már tíz éve dolgoztam a cégemnél, stresszkezelési és kiégés elleni tréninget szerveztek nekünk. Akkoriban vevőkapcsolatokkal, gyártásütemezéssel és beszerzéssel foglalkoztam back office munkatársként – mindennapjaimat határidők, e-mailek és folytonos problémamegoldás töltötte ki. A tréning alatt azonban valami megérintett. **Rájöttem, hogy milyen érzés lehet igazán értelmes munkát végezni.** A válás és az értékrend átrendeződése Addigra túl voltam a válásomon, amely gyökeresen megváltoztatta az értékrendemet. Fiatalon diplomásként azt hittem, a boldogsághoz az anyagi biztonság vezet: munka, ház, család – és természetesen minden, ami ehhez tartozik. De a válásom után mást kezdtem keresni: **belső békét, jó kommunikációt és kooperatív kapcsolatokat. A tréningen megfogalmazódott bennem a vágy, hogy olyan munkát végezzek, amely nem mások anyagi céljait szolgálja, hanem a lelki és mentális fejlődésüket támogatja. Ez az irány magával ragadott. Az első lépések az új úton Elkezdtem keresni a lehetőségeket, milyen képzések segíthetnének ezen az úton. Hétvégenként – egyedülállóként – 400 kilométert utaztam Budapestre, hogy coachnak és mediátornak tanulhassak. Ez az időszak nemcsak új tudást adott, hanem belülről is átalakított. Az önismereti munka során egyre tisztábban láttam, hogy változásra van szükség az életemben. A tanulmányaim elhozták magukkal a munkahelyváltás igényét is. Hasonló munkakörben helyezkedtem el, de egy új közegben. Eleinte felemelő volt az új munka, az új kihívások, a friss környezet. A belső konfliktus jelei Az idő múlásával azonban újra megjelentek a figyelmeztető jelek: migrénes rohamok, amelyek egyértelművé tették számomra, hogy belső konfliktusban vagyok. Miközben látszólag elégedett lehettem volna, valójában tudtam, hogy az új munkahely sem az én utam. Ekkor döntöttem el, hogy ugrok. Amikor a cég leépítési hullámot jelentett be, éreztem, hogy az élet támogat ebben a döntésemben. Amint lehetőség nyílt rá, boldogan váltottam a vállalkozói létre. Az élet megtartott A váltás óta azzal foglalkozom, amit igazán szeretek. **Nemcsak a tudásomra, hanem a saját belső utamra is támaszkodva segíthetek másoknak fejlődni, változni, megtalálni önmagukat.** Az élet megtartott, és nap mint nap emlékeztet arra, hogy ha követjük a szívünket és hajlandók vagyunk ugrani, akkor a világ is támogat minket. Ha beszélgetnél, keress bizalommal. Ha mélyebben foglalkoznál ide kapcsolódó témákkal, nézd meg a kihívásaimat!
Urbánkó ReginaMiért fogtam bele? 💯Hiszen adott volt minden, amire vágytam: siker, fény, csillogás, magas pozíció, befolyás. 💯Hiszen szerettem a munkám, jó állásom volt, sokat is kerestem vele. 💯Hiszen büszkélkedhetett velem a családom, az ismerőseim, a barátaim. ❓Ki akart volna ezen változtatni?! A mókuskerék egy ideig biztonságban megtart, majd egy idő után fogva tart, és észre sem vettem, hogy a rabja lettem. Bár éreztem, hogy az életem egyensúlya felborult, a munkám felemésztette az időm, energiám nagy részét. Így volt természetes, így volt megszokott, ez volt komfortos, és kiutat nem is láttam, és nem is kerestem. De az élet nagy tanítómester! Sosem felejtem azt a bizonyos születésnapot, a negyvenediket. Meghozta az életembe a gyökeres változást. 🔆Szép májusi nap ragyogott be a kórterem ablakán. Csak úgy fénylett, melegítette az arcomat. Tudtam, hogy mindent felforgat, de gyenge és tehetetlen voltam. Tudtam, ha innen egyszer kijutok, ugyanott már nem folytatom, nem folytathatom. A változás végérvényesen eljött. Először büntetésnek éltem meg, fájt nagyon. Vajon hogyan lesz tovább? A bizonytalanság ijesztő volt. Hogy jutottam ide? “Végre” volt időm megállni, fékezni, ránézni az életemre. Tudjátok a kórházban hétvégén megáll az élet, nincsenek vizsgálatok, nincs műtét sem. ☀️Napokig ültem egyedül a kórházkertben egy padon, mire rájöttem, hogy mekkora születésnapi ajándékot kaptam: egy új élet lehetőségét. 💫Lehetőséget arra, hogy kialakíthassak egy hosszú távon is fenntartható működést a karrieremben. 💫Lehetőséget arra, hogy másoknak is segíthessek kikerülni a mókuskerékből. 💫Támogatást tudjak adni azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, akiknek a munka, a pénzszerzés, az anyagi biztonság megteremtése felborítja az életük egyensúlyát. 🤩Örülök, hogy elindultam az önismeret útján, tanultam más képességeket, és megerősödött egy másik oldalam. Tovább képeztem magam és hatékony eszközök birtokába kerültem, amivel az eredeti pénzügyi szakmámat egyéni életutak fejlődéséhez tudom hasznosítani. 🤩Örülök, hogy volt bátorságom váltani, mert így igazán minőségi életet élhetek, miközben azt csinálom, amit szeretek❤️ #pénzügy #coaching #fenntarthatóság
Gyöngyvér dr. Tamás-KovácsKét jogi diplomával kb 10 évi főleg közszférában való foglalkoztatás után a műszaki vonal felé mozdultam az információbiztonságba fektetett erőfeszítésekkel. Nem jött egyből a sok pénz, sokáig a főállásom mellett tanultam és vállaltam a kezdeti megbízásokat, vállalkozóként kellett saját kockázatomra csinálnom és mentoráltak üzletileg az első évben.
6
Ilona KovácsBusiness és team coach végzettséggel, karriercoach specializációval szakterületem a küldetésfeltárás és támogatás. Ha úgy érzed, hogy nem vagy a helyeden, nem szereted már, vagy nem minden részét szereted a munkádnak, esetleg azt érzed, hogy nem ismerik el a munkádat, stresszes vagy és folyamatosan kimerült, akkor érdemes ránézni a hogyan továbbra. Ebben tudlak támogatni, ha hozzám fordulsz. Itt is megtalálsz: www.lnkcoaching.com www.karriertudatossag.hu
2