Kicsit több mint fél éve egyedül... Hűű... háát keresem hogy merre még mindíg, nem könnyű. Többször hittem ,hogy túl vagyok rajta, értem mi történt és elfogadom ,hogy elbasztam.. tuk... nem tudok rajta változtatni. Aztán hirtelen fel tör valami és mintha ott lennék ahonnan indultam. Még mindig ott van belül a harag a gyűlölet .... Mikor lesz ennek vége?
12 eves koromban elvesztettem a szüleimet 3 honap különbseggel. „Senkitöl“ nem kaptam segitseget(nem talalkoztam pszihologussal). Most 31 evesen 10 ev noszogatas utan a felesegemtöl egy „valsag“ pillanat vegett vegre raszantam magamat arra, hogy beszeljek egy pszihologussal. Nem bantam meg!, söt nagyon sokat adott nekem; biztonsagot, megertest, ravilagitast arra miert eltem ugy az eletemet addig. Ui.: azota is folyamatos kapcsolatban vagyok a pszihologussal es ijesztö de rengeteg mindent mond amiröl Istvan is beszel a videokban.