A lelki, önismereti utam 32 éves korom óta folyamatosan más és más formában van jelen (Most vagyok 40). Egészen másképpen, más kérdésekkel, más belső konfliktusokkal fordultam anno egy olyan segítséghez, mely elindított az úton. Az úton való elindulással egy új világ nyílt. Biztos vagyok benne, hogy ezt te is megélted már. Izgalmasnak tartom, ahogy az úton való haladás során egyrészt step by step megértjük a mintáinkat. Egyre több aha-élmény ér minket. Újabb és újabb csontvázak borulnak ki ránk a szekrényeinkből, történeteinkből. Egyre jobban gabalyodunk bele az önismeret áttekinthetetlen kavargó élményvilágába. Már kb vagy 5 éve benne voltam, túlzottan bele is ragadtam egy önismereti útba, amikor nagy fellélegzés volt egy másfajta munka kezdete. És azt éltem meg, hogy mindíg benne vagyok, átadom magamat a munkának, sok sok megéléssel gazdagodva, de egy idő után betelik az ember és azzal is betelik, és mindig más és más irányba nyitottak a szenzoraink. És mindenhonnal értékes megélésekkel gazdagodunk, fejlődünk, majd kinőjük, és megyünk tovább, egy egyre érettebb szemlélettel. Mégis a hosszú évek önismereti munkája után, kb 2-3 éve volt egy fantasztikus AHA-élményem, mely egy teljesen más perspektívát adott az önmagammal való kapcsolatomhoz, kapcsolódásomhoz. Ez a szemléletváltás volt a kapuja mindannak, ahol azt éreztem, hogy végre elindulhatok arra, amerre én vagyok, ami én vagyok, ahol flowban vagyok, és igazán kibontakozhatok. Tudom, hogy mindenki máshonnan kezdi az önismereti munkát, és mindenkinek más és más helyzetben más és más külső segítség állt rendelkezésére. Pontosan ezek azok a segítségek, megélések, amikkel gazdagíthatjuk egymást. Amivel talán segíthetünk egymásnak abban, hogy hogyan ne rekedjünk meg és ne akadjunk el az önismereti munka keszekusza fonalaiban. Izgatottan várom, hogy egymást inspiráljuk a saját utunkkal. Remélem Téged is tudlak majd.
Az amazon időszak gyöngyszeme :). Nőként, főleg, ha valaki elvált és kicsi gyerekei vannak, ez bizony kihívás. Az amazon-kalandor korban nem a tökéletes férfit találjuk meg. Viszont olyan kapcsolatokat igen, amiből kölcsönösen viszünk magunkkal valamit a továbblépéskor. Én egy ilyen kapcsolatbban, amiben nem lehettünk volna távolabbi pólusokon neveltetésben, iskolázottságban, értèkrendben, életcélokban, tudtam a nőiességemnek a legszebb csúcsait megélni. Nem tartott örökké, de nem is ezt vártam tőle. A mai napig barátok vagyunk. Szóval sosem lehet tudni, hol találunk kincseket, csak nyitott szívvel kell járni.
A vágyaimat igazán megélni talán épp azért sikerült, mert bátran követtem őket. Mindig is vonzott a külföld és a különböző kultúrák világa. Az évek során hét országban éltem és dolgoztam – Hollandiában, Belgiumban, Albániában, Görögországban, Oroszországban és Spanyolországban. Minden egyes hely új tanítást hozott, formált és gazdagított, és mindezek által váltam azzá, aki ma vagyok.
Imádok a természetben lenni, kézműveskedni,kreatívkodni, gyerekekkel játszani.Nagyon fontos számomra a harmónia,a csend,béke,nyugalom,boldogság. Keresem az egyensúlyt a szellemi és fizikai törvények közt,miközben törekszem vágyaimat,álmaimat megvalósítani,önmagamat kiteljesíteni,mélyebb önismeretre,önértékelésre szert tenni,hogy a lehető legtöbbet hozzak ki magamból,hogy megvalósítsam önmagam és mindazt megéljem és megtegyem,ami szükséges a személyes szellemi/lelki fejlődésemhez. Minél egészségesebb és természetközeli életre törekszem. De valahogy mindig az az érzésem,hogy nem találom az arany középutat se a magánéletben,sem az anyagi világban. Talán illúziókba kergetem magam vagy túl elszállok vagy meg kell élnem bizonyos tapasztalásokat fejlődésem érdekében vagy a karmikus kapcsolatokat kell lerendeznem vagy nem tudom. Természetesen minden tapasztalásból tanulok,viszont a feedback mindig azt dobja vissza,hogy még mindig túl naiv, jóhiszemű "kislány" vagyok és túlságosan alábecsülöm magam. Ezért szeretnék nagyobb önbecsülésre,önértékelésre szert tenni,de elsősorban nagyobb önismeretre van szükségem vagy inkább"delete"-re,mert valami régi mintaprogram fut még a tudatalattimban,ha még mindig ismétlődnek a hasonló tapasztalások. Itt vagyok,hogy olvassak hasonló helyzetben lévők tapasztalataiból a továbbfejlődésem érdekében,hogy ne kelljen fölösleges köröket futnom vagy mókuskerékben vergődnöm. Köszönet és hála,hogy létezik ilyen humánus lehetőség erre✨
Harminc éves koromig nem is ismertem más tudatformát mint a vágyak megélését és a vágytalan helyzetek elkerülését. Szenvedéllyel habzsoltam az életet ami jó nekem az önzés magas iskolája volt. Kitűnő képességre tettem szert abban, hogy megmagyarázzam magamnak és mással is elhitessem miért ésszerű mindaz amit teszek. Akinek nem tetszett az mehetett, erős személyiségnek láttam magam. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. És amikor nyeregben éreztem magam, mint menő sikeres pénzügyi tanácsadó, mérhetetlen magányban és elzártságban találtam a pszichém. Nagyon fontos erőforrás a vágy. Azt kívánom neked legyen annyira, de annyira igazad, mint nekem volt, mert az ezzel járó lelki üresség nagy tanító és továbbvihet az önazonosságod felé. Amit nem engedtem meg magamnak az a bizalom. Nem bíztam senkiben csak magamban. Ma visszatekintve tisztán látom miből alakult ki ez az önvédelmi mechanizmus. Ezt egyedül nem egyszerű transzformálni, többek között azért, mert a világ rútul visszaél a segítőkészséggel. Csökönyös makacságom ez esetben is ellenem dolgozott. A megcsalatástól és elárultságtól való elfojtott félelmemért évekkel fizettem. Amennyiben ismered ezt a poklot, segíthetek megtalálni a kivezető utat benned.