KrisztiánSokkoló volt rádöbbenni, hogy az "élet" már mögöttem van, nem előttem. Hogy elfogyott a jövőkép a horizontomról. Hogy végleg elrontottam, már nem alapíthatok családot saját gyerekekkel, kisiklott az életem a medréből, nem erről volt szó... Szóval egy bruttó 5 éves kapcsolatnak lett vége kb. 5 éve. Pedig a volt párommal az igazinak tartottuk egymást. A szakítás utáni 1-2 év az intenzív gyász ideje volt, próbáltam ismerkedni, de belül nem voltam nyitott, sírtam belül. Ha el is jutottam valakivel az ágyjelenetig, pár alkalom után felszívódtam (nem ghosting). A 3. évben felcsillant a remény: találkoztam valakivel, akit komolyan gondoltam, némi unszolásra a kezét is megkértem. Láthatóan működött mind a szellemi, mind a fizikai vonzás, szerelmes is volt belém, viszont sem a vallásához, sem az anyjához nem tudtam igazodni. Nem gondoltam, hogy ezek ilyen elvágólagos szempontok, úgy hogy a románcnak 9 hónap után vége lett. Azóta nem erőltetem a családalapítást, bár nem is mondtam le róla, inkább éltető, örömteli kapcsolatot keresek. Igen gyakran találnak intelligensnek és viccesnek, akikkel ismerkedem, de ugyanezzel a lendülettel bevágnak a barátzónába. Ha mégis van kölcsönös vonzalom, más miatt feneklik meg a kezdemény. Az okok változatosak, a kisiklás biztos (mint a MÁV-nál). A teljesség igénye nélkül: 1. fizikai távolság külföldi lánnyal, pedig én utaztam volna 2. áthidalhatatlan vallási, világnézeti különbség 3. orvosi probléma a másik oldalon, ami élvezhetetlenné tette az együttléteket 4. aki húsmentességet és tantrikus szeretkezést akart rám erőltetni 5. jól indul, majd ghostingol 6. akivel lassan, elhúzódóan alakul a közeledés, hogy egy lépés előre, három hátra, kettő megint előre 7. akinek ideje nincs, de kutyája van ...nem folytatom, pedig tudnám. Az esetek különbözőek, de ahogy érzem magam tőlük, abban van mintázat. Vagy az élet leckéztet vagy önszabotálok vagy megátkoztak. Szóval egyelőre nem tudok happy end-ről beszámolni.
0
Halmai ZoltánHmm ez rímel a mai első tapasztalat kártyámra... Mivel sikerült átlendülni és megérteni azt, hogy szükséged van rá?! Hátha tanulhatok belőle és aakalmazhatom.
0
Viktória MatúzA vesszőőőparipám. A hitvallásom. Az emberi lét, működés és működtetés alapja. A személyiségfejlődésünk magasabb szintje. Az önkifejezés alapstruktúrája. Az egyetlen, az igaz, a minden.
0
DóraVolt kapcsolatom 10 évig, de nem ismertem fel, hogy mi nem jól kapcsolódtunk. Hinni akartam és tagadtam. Ma már nem teszem ezt. Tisztelem magamat és téged is, hogy nem húzom az idődet, de ez nem azt jelenti, hogy az ágyad az ismerkedés terepe. Jó kapcsolatot szeretnék építeni, nem a külvilágnak és nem az ismerősöknek - magunknak, ha lesz olyan. Elkeseredett biztos, hogy nem vagyok és a sérüléseimet kezelem, így biztos lehetsz benne, hogy nem fogok rajtad függeni. Az élet szép pláne, ha azzá tesszük.
- Dóra
Ha lehet és sikerül szeretnék családot, de nem bárkivel és így nem minden áron. Majd kiderül mit hozunk ki egymásból.
0 
Metta4 évvel ezelőtt kértem a Mindenséget, hogy adjon mellém egy férfit, aki mellett gyógyulhat a sérült nőiességem, szexualitásom. Adott. Olyat, aki nem szándékosan, de nagyon mélyre taszított, felszaggatta az összes hozott, szerzett, örökölt traumámat. Nagyon mély testi-lelki fájdalmakat éltem át. Nem volt más választásom, mint még mélyebbre menni az önismeretben, a gyógyulásban. Most hogy ennek a folyamatnak a vége felé tartok, - aminek persze nincs vége -, szívesen ismerkednék, beszélgetnék férfiakkal. Kíváncsi lennék magamra. Hogy megtudjam, hol tartok. Tudok már újra kapcsolódni, nyitni? Izgatottan várom...
SzabiKicsit több mint fél éve egyedül... Hűű... háát keresem hogy merre még mindíg, nem könnyű. Többször hittem ,hogy túl vagyok rajta, értem mi történt és elfogadom ,hogy elbasztam.. tuk... nem tudok rajta változtatni. Aztán hirtelen fel tör valami és mintha ott lennék ahonnan indultam. Még mindig ott van belül a harag a gyűlölet .... Mikor lesz ennek vége?
0
Fodor IstvánTöbb mint 20 év vállalkozói tapasztoalta. Önerőből építettem sok mindent, de már közösségi dolgokon dolgozom hogy pénzügyileg is fenntartható rendszerként működhessenek.
0- Gizella Babus
Akkor vagy igazán válságban amikor felismerés a helyzetet. Viszont nincs kihez fordulnia. Ezért a válság helyzetben maradsz tudatosan. Szívesen segítek tapasztalatokkal, hogyan lehet ebből kijönni.Nem igérem, hogy könnyű az út,de megéri. A cél a szabadság.