
A válás sosem egy szép dolog nem olyan mint a filmekben, hogy könnyes szemmel elengedjük egymás kezét... Állatlában mind a két fél dühös a másikra, de a különbség annyiban lehet eltérő, hogy kinek mennyire jó az önbecsülése mert annyira emberségesen tud a másik személlyel bánni, mert lehet ócsárolni meg lejáratni, de azzal pont magunkat járatjuk le. Érdemes szépen csendben továbbállni és csak annyit mondani a dolgokról ami bántott és amit úgy éreztél, hogy te bántottál. Ez így korrekt ha mind a két oldalt bemutatod ha nagyon közölni szeretnéd a barátaiddal. Viszont a válás utáni időszak a nehezebb, mert a gyász munkát el kell végezni ami sírás és visszavágyódás közepette emészt, majd rájössz, hogy oké van élet ezen kívül is és jobb ha inkább sportolsz, elmerülsz olyan dolgokba ami a hobbid és a munkád, elmész segíteni önkénteskedni és próbálsz emberek közelében lenni, de ne kezdj el egyből ismerkedni. Sőt válás után a legroszabb ha egyből elkezdesz új párt keresni.

Hűtlen csak ahhoz tud lenni az ember akit nem szeret, illetve én úgy vettem észre, hogy hűtlenség az önértékelési problémákhoz kapcsolható magyarán saját magához és döntéséhez nem hű az ember és ez csak egy tünet.

Szerintem ha az elején ez tisztázva van az korrekt és persze úgy az etikus ha éppen nincs párja senkinek sem. Nekem is volt 1 évig ilyen viszonyom és amint komolyabbra fordult volna a másik félnél én kiléptem belőle és azóta megfogadtam, hogy nem fogok bele lépni még 1 ilyenbe mert emberi érzésekkel nem lehet játszani akkor sem ha ez megvan beszélve mert komoly traumákat okozhatunk ezzel vagy magunknak vagy a másiknak. Aki viszont megcsal valakit az főképp magát csalja meg ezt így láttam életem folyamán.

Válságban érdemes a lojalitásunkat elővenni jobban, mert lehet hogy nem kellemes a légkör, de ha hűséget fogadtunk akkor gyakoroljuk akkor is ha épp nem vagytok egy helyen. Kezdeményezni kell a beszélgetést és ki kell fejezzük azt, hogy nagyon szeretnénk ezen változtatni, s szeretnél ezzel a problémával együtt dolgozni közösen ötletelni, közös célként megélni a javítását. Volt velem is így elég sokszor, de egy normális kapcsolatban nem fordulnak elő havonta kapcsolati válságok ezért erre is oda kell figyelni, hogy mennyire gyakori és mennyire komoly a probléma forrása és mennyi hajlam van a másik félben arra, hogy közösen változtassatok rajta, de ha csak 1 személyes megoldás van akkor az nem kapcsolati válság, hanem elnyomás.

Kapcsolatot építeni a tapasztalataim alapján csakis úgy lehet, ha kezdeményezzük a kockázatát annak, hogy kihasználható állapotba kerülünk. Egyszerű, odaadással kell adni és nem érdekből, majd ha ez elindul a másik oldalról is akkor ezt tovább kell táplálni. Nem muszáj anyagi dolgokra gondolni feltétlen elég egy őszinte szívből jövő gesztus v mosoly egy segítőkész, empatikus hallgatás is. Jók az ajándékok és az közös étkezések vagy finomságok ajándékozása, érdeklődni, hogy mit szeret a másik fél és azzal kedveskedni neki. Ez szerintem mind az üzleti kapcsolatokban is helyt tudnak állni a szituációhoz mérten illetve baráti vagy párkapcsolatban illetve családi kapcsolatokat is lehet javítani. Sőt ha pl a másik erőfeszítéseit vagy teljesítményét illetve meglátását dicsérjük és értékét kifejezzük az is nagyon pozitívan emeli a kapcsolatot.

Ezt kissé könnyelműen vettem mert a pillanatnyi lelki állapotból, vagy igéretből, vagy kedvességből, lojalitásból nem ajánlatos megkérni senki kezét v elfogadni a kérést. Fontos az, hogy milyen a múltja és a kapcsolatotok egészét nézd, milyenek a hétköznapok, konfliktusok, van-e dominancia harc köztetek, vagy milyen a párod előélete és mennyire vehető komolyan esetleg. Fontos, hogy lásd milyen tettek voltak az asztalra letéve, mennyire lehet megbízni a másikban, mert én épp belefutottam abba, hogy egy hűtlen nő kezét kértem meg aki már egyszer elmenekült az elköteleződés elöl, s én sem éreztem magam érzelmileg egy biztonságok meghitt közegben mellette a mindenapokban.

Fontos szerintem, hogy igényeinket előre tisztázzuk magunkba és ezt akár őszintén kommunikálni. Fontos érdeklődni is efelől. Fontos tisztázni egyértelműen a határainkat is mert ha az elején ezt engedjük, hogy semmibe vegyék akkor könnyen kerülhetünk egy bántalmazó kapcsolatban ezt nemtől függetlenül is érhetjük. Én nem rendelkezek nagy tapasztalattal, de az eddigi két kapcsolatomból ezt tanultam meg. Persze legyünk természetesek és tapintatosak, kedvesek mert az alapból is fontos egy szociális közegben. Jó ha a motivációkra tereljük a szót, hogy ezzel is jobban megismerjük a másikat. Erkölcsi kérdésekben nagyon fontos, hogy legyen minél több eggyezés.

Személyes Tapasztalatom nincs mert igaz fiatalon sokat ittam társaságban, de sosem éreztem tőle függőnek magam és szerencsére 14 éve 1 kortyot sem iszok. Viszont a környezetemben azt tapasztalom, hogy gyengébbek és könnyebben lebetegednek az emberek, plusz az agyi kapacitásuk csökken és mentális zavarokkal küzdenek, akár személyiség torzulás stb... Többnyire toxikusan viselkednek ki milyen mértékben.

45 éves vagyok 🥳🥳🥳. Nem érdekel a korom, belül talán 30....néha 18. Az évszámot mindig vállalom. Nem volt és nem lesz botox, nem tudom hogy kell képet filterezni.....a lényeg hogy a nevetőràncaim nyugodtan nyarapodjanak..🙃😊☀️🥳

🧡☀️🧡 Az önkéntesség egyre inkább beùszik az életembe...Erősen megérintenek olyan élethelyzetek, sorsok, ahol annak főszereplői mosollyal arcukon viselik azt. Egyre többet szeretek 'adni' nekik, kapcsolódni velük... És ezzel óriási dolgot kapok én is belül. Speciális olimpia tagokkal váltót futni, látássérülttel együtt futni, menhelyi kutyákkal rendszeres sétákat tenni ...Tanulok tőlük, adok és kapok. Sokat. Különleges érzés kapcsolódni velük és egyre természetesebb érzés...☀️