Tapasztalatok

• 

  Imre Orcsik

  Ez az ami sosem ment. Bár nagyon vágytam rá, de tudatalatt abszolút menekültem előle, úgy, hogy közben társfüggőként mindig kellett valaki aki betölti a bennem lévő ürességet. Nagyon intenzív első három hónap után ( jó esetben ) jött a kifogáskeresés. Semmi nem volt igazán jó. Először jó volt azt mondani, hogy azért mert ő ilyen, de később már nem lehetett felhasználni ezt a kártyát. Felelősséget vállalva a mai napig azon dolgozom, hogy a saját határaimat megtartva önszeretetben, de mégis odafigyelve, szeretettel tudják kapcsolódni .

  #Elköteleződés

  Tovább

  5
• 

  Sheila Boateng

  Sosem gondoltam volna, hogy ilyen tapasztalatot tudok majd megosztani. Mindig is távol tartottam magam a nős/párkapcsolatban lévő férfiaktól. Viszont ahogy haladtam az úton, egyre őszintébb lettem magammal. Azt hiszem, elsősorban félelemből tettem így, illetve büszkeségből. Mivel mind a kettőt kezdtem levetkőzni a mentorommal való munka mentén, az élet hozott egy házas férfit. Nem voltam belé szerelmes, benne viszont gyorsan kialakultak érzések. Nekem akkoriban volt egy "adósságtörlesztésem": kipróbálni, hogy milyen pénzért szexelni. Ő találkozni akart, foglalt egy hotel szobát, előtte étterembe mentünk. A szobában is folytattuk a beszélgetést. És itt van vége a sztorinak. Hatalmas felismerés volt a számomra, hogy mekkora szüksége volt ennek a férfinak valakire, aki nem ítéli meg. Aki annak látja, aki ő ma (és nem 10 éve volt). Akivel tud nevetni. Aki kíváncsi a lényére. Eddig azt gondoltam, hogy egy olyan nő, aki egy házas férfival szobára megy, egy gerinctelen ribanc, aki semmibe veszi a saját testét és a férfi házasságát. Most már úgy gondolom, én voltam neki abban a pillanatban a lehető legnagyobb segítség. Pont rám volt szüksége. Azóta párterápiát kér a feleségétől és rendbe akarja hozni a kapcsolatukat. Én ennek szívből örülök. (Csattanó: a pénzt odaadta -nem is keveset-, viszont még az ösztönzésem, bátorításom ellenére is csak ölelkezni akart. Úgyhogy a vágyam nem teljesült, de így is nagyon jól éreztem magam.)
• 
• 

  Daniel Uhle

  Számítógép függés, több mint 30 évig. Először játékok, később az internet, később értelmetlen (!) YT videók nézése. Most ennek 30 napja vége. Tovább is fog ez a szünet tartani? Remélem. Dolgozom rajta. Ez egy szelíd függés volt, viszonylag nehéz belehalni és beleszegényedni, mint más függőségeknél, de az érzések ugyanazok voltak: zombiként felébredni, a legtöbbször masszív önutálattal, "Ma másként lesz!" ön-ígérettel... Fókusz sehol, maradt a túlélés. És az évek csak teltek. És most már megérkeztek az eredményei, pl. gerincferdülés, csigolyák összemenése. Gondolkoztam azon, hogy mivel a gyógyító-tanácsadó hivatás felé haladok, hogy talán ezzel a sok tapasztalatommal könnyebben tudok majd más függőknek segíteni? Azt tudom, hogy a bennem lévő üresség, hasznosulatlanság elől próbáltam ezen a módon elmenekülni. Most nincs ez az üresség, mert egy nagy fájdalom tölti ki a helyét. Innen szép nyerni. Innen már csak nyerni lehet! :)

  #Egyéb függés
• 

  Judit Torják

  Van az a pont, amikor az ember azt mondja, hogy elèg...Ez így nem jó, ahogy van, ahogyan vagyok. Mert, hogy nem voltam sehogy, már nem tudtam ki vagyok...idestova 8 éve. A mai napig emlékszem a kavargó érzésekre, amikor oda álltam a volt párom, a gyermekem édesapja elé és azt mondtam, hogy nem tudok többet hazudni magunknak, azt szeretném ha vége lenne ès külön folytatnánk. Ha ez egy összekuszálódott gombolyag lett volna, akkor olyan színes és gubancos érzésekből állt volna, mint a magány, félelem, kiszolgáltatottság, értéktelenség, düh, szomorúság... Valahol itt kezdődött minden, az önismereti utazásom. Ezzel az Összegubancolódott gombolyaggal kezdeni akartam valamit, hogy jobban legyek, hogy értsem önmagam. Az élet ajándékozta a lehetőségeket, amelyekkel èltem. Kèpzèsek, melyek nem csak a szakmámat segítettèk, hanem közelebb kerültem önmagamhoz is. Fàjó volt megèrteni, hogy mit kerestem a hosszú, 13 évig tartó pàrkapcsolatomban. Mèg fàjóbb volt kimondani, hogy miért lettem anya. Arcul csaptak az ezt követő ismerkedési próbálkozásaim, a vágyaim megélése vagy éppen nem megèlèse. Mondhatnàm, hogy kudarcok voltak. Sőt előszeretettel helyeztem magam a jól ismert mártír szerepbe ès sajnáltam magamat. De az igazság az, hogy mindezek csupán tükröt tartottak önmagam felé... A tükör egy nagyon sèrülèkeny tárgy, hamar millió darabjaira törik. De leginkább az a személyi hullik pillanatok alatt darabjaira, aki nem csak nézi, hanem látni is szeretné benne önmagát. Sokáig utàltam azt, amit mutatott: A kislányt, aki fèl, hogy olyannak látják amilyen. Aki a legjobb akar lenni, hogy észre vegyék. Aki csak szeretve szeretne lenni. Az anyát, aki nem akar olyan lenni, mint a saját anyja, de közben annyira hasonlít rá. A nőt, aki csábítani szeretne, de nem tudja, hogy hogyan kell... Sok segítséget kaptam-kapok mentortól, segítő emberektől mindeznek megértésében ès megélésében, amiért nagyon hálás vagyok. Hogy kèszen vagyok-e, hogy ott tartok-e ahol szeretnék? Nem. De azt hiszem, hogy most pont úgy jó minden amerre tartok, és ehhez most pont elég jó vagyok. Ès csupán elég jónak lenni, nem is rossz.

• 

  Imre Orcsik

  Ismerkednem sosem volt nehéz. A munkámból kifolyólag rengeteg emberrel találkoztam mivel 18 évet dolgoztam különböző szórakozóhelyeken, így házhoz jött a kísértés. S, én persze éltem is vele. Rengeteg kaland, sok egy vagy több éjszakás ismerettség. Aztán felhagytam azzal az élettel és rendes munkát választottam és próbáltam jófiú lenni. De csak nem sikerült. Jött az önismeret és még jobb volt a hatás. Hihetetlen mennyire nyitott és impulzív ilyenkor az ember. Mennyire hatással van másokra. Aztán egy nap elmúlt. Már nem élveztem. Úgy éreztem a lelkem már másra vágyik. Ami egykor felizgatott az üressé vált. S, ott álltam, s talán most is ott állok, hogy a régi már rég nem működik, de az újhoz még nem jött partner.

  #Ismerkedés

  Tovább
• 

  Morgós Bence

  Megcsalástól az etikus nem-monogámiáig → Fiatalabb koromban sokat szenvedtem a hűtlenségtől. Vagy én voltam az, vagy engem csaltak. Később éltem házasságban, nyitott házasságban, poliamoriában, kapcsolati anarchiában is. Sokat tanultam arról hogyan érdemes több emberrel kapcsolódni és még többet arról hogyan nem. Jó esély van rá, hogy lehetnek élményeim, amik relevánsak a te jelenlegi helyzetedhez is.

  #Hűtlenség

  Tovább

  5
• 

  Morgós Bence

  Lelkesedés, túlcsinálás, összeomlás → Amikor eljutsz oda, hogy nem tudod mi az amiért lenne kedved felkelni másnap. Pedig előtte évekig este jártam haza a munkahelyemről. A projektem amin éveket dolgoztam a kukában végezte, egy tollvonással kinyírták. Eddig háromszor rúgtak ki a munkahelyről, mert elfogytak a feladatok. Próbáltam közösséget építeni, de nem szállt fel. Adtam ingyen a szolgáltatásaimat, de nem becsülték meg. Sokféle módon égettem már ki magam. Mostanában egész jól tudok már figyelni az egyensúlyra. Szivesen mesélek ezekről, a folyamatról, arról, hogy mis segített túllendülni, vagy csak meghallgatom te hol jársz a folyamatban.

  #Kiégés

  Tovább
• 

  Morgós Bence

  10+ év házasságtól a kapcsolati anarchiáig → Sok fajta elköteleződésben volt már részem. Különböző mértékben, mélységben. Van gyermekem, ami örökre összeköt az édesanyjával. Volt nagy szerelmem. Éltem együtt hosszú éveken át, külön de párkapcsolatban. Volt több kapcsolatom egyszerre, nem-monogám kapcsolati hálózatban is vettem részt. Számomra mindig érdekes, hogy mennyi szintje és módja lehet az elköteleződésnek. Illetve hogy mit jelenthet ez a fogalom a szexuális hűségen innen és túl.

  #Elköteleződés

  Tovább
• 

• 21
• 22
• 23

Meddőség Házasság kötésünk után szerettünk volna ha mielőbb kibővül a kis családunk. Néhány hónap sikertelen próbálkozás után fordultunk nőgyógyászhoz, hogy minden rendben van e. 2 év eltelte után ami alatt természetesen elmentünk pár kivizsgálásra - melyek nem mutattak komolyabb problémat (varikokele diagnosztizálása nálam) - úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk orvosról orvosra járkálni, elkezdtünk inkább magunkba nézni. Hogy lehet , hogy annyi “becsúszott” gyerek van, hozzánk, akik pedig szeretettel várnánk egy kis jövevényt nem akar megérkezni. Tőlem ekkor a lombik még nagyon távol állt, túlságosan nagy beavatkozásnak tartottam a természet rendjébe. Jónéhány alternatív gyógyításnak szavaztunk bizalmat és próbáltunk ki a rákövetkező években: keleti orvoslás, prahna nadis kezelés, hangfürdők, méreg drága vitamin kúrák… stb Mindeközben önfejlesztő könyveket olvastunk, voltunk család állításokon, feleségem részt vett egy fél éves csoport terápián (Bardo), aminek úgy ment neki, hogy bármilyen kimenetele lehet az egésznek, még akár az akkor legrosszabnak tűnő opció is, hogy szétválnak útjaink. Ebben neki volt szülő-gyerek viszonyrendezés, iker testvérével való kapcsolat tisztázás, majd ezután én is jártam egyéni coachingra ami végül az anyámmal való kapcsolódásom tisztázásával zárult. Továbbra is gyermekáldás után sóvárogtunk, ekkorra feleségem már közeledett a 40- hez, így éreztem némi időnyomást is, de jött egy természetes érzés, hogy kész vagyok elfogadni a már annyira hétköznapinak számító orvosi beavatkozásokat, inszemináció majd lombik. 3 sikertelen inszemináció után, 2022 novemberében megszülettek iker gyermekeink, akik az első lombik programunkban fogantak. Imádjuk őket!

Bevallom nem volt még hosszú kapcsolatom. Nem is tudom milyen az. Kapcsolat?Hogyan működik az? Mik a szerepek? Milyen minták alapján? Mivel felnevelkedtem egy családba, ahol láttam anyám és apám hogyan él, és hogy milyen szarul viselkednek magukkal és egymással, azt mondtam, hogy én ilyet biztos nem akarok! Sok lehetőségem lehetett volna rá, sok lánnyal/nővel ismerkedtem és még többel lett volna lehetőségem, de mégis visszautasítottam bármilyen kapcsolatot, pedig legbelül megakartam élni, de a belső világom elutasította ezt az örömöt. Beszélgetés, egy-két csók vagy szex, de tovább már nem tudtam hogyan. Nem akartam olyan férfi lenni mint apám viselkedett az anyámmal. Szomorú, de ez az igazság.