Tapasztalatok

Viktória Matúz

A vesszőőőparipám. A hitvallásom. Az emberi lét, működés és működtetés alapja. A személyiségfejlődésünk magasabb szintje. Az önkifejezés alapstruktúrája. Az egyetlen, az igaz, a minden.

Viktória Matúz

A hűtlenséggel ingen intenzív, transzgenerációs kapcsolatom van. A családban sajnos férfi oldalról leginkább igen gyakori és bevett szokás volt a hűtlenség. Voltam elszenvedője, de hála a jó égnek okozója nem. Valószínűsítem, hogy az apai nagymamám igen szigorú katolikus hitének köszönhetően de a végletekig hűséges voltam (eddig) és nem is kísértett igazán a hűtlenség. Bár egyedülálló nő vagyok és nem mondom azt, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy sutba dobom erkölcsi rendemet, nem vállalok felelősséget a másik ember döntéséért hanem az én boldogságom kiteljesítése, vagy beteljesedése érdekében hűtlen leszek önmagamhoz és belemegyek valamibe, amit egész életemben elítéltem. De a hitem, a magam iránti tisztelet és feltételnélküli szeretet mellett döntöttem és bár majd meg szakadtam miatta nem léptem át azon a határon. Sok kár ért abból, hogy jelezték nős vagy párkapcsolatban élő férfiak, hogy szívesen elvinnének egy menetre, sőt többször el akarták hagyni a feleségüket miattam, de mindig arra kértem a JóIstent, hogy ne hozzon ilyen kellemetlen helyzetbe. Ebbe az életbe ne én legyek jellemtelen férfiak mentőkötele a kiugráshoz. Borzasztóan nehéz helyzetbe kerültem emiatt. Sok tervem, munkahelyi sikerességem ezért fulladt kudarcba. Ez volt a büntetés azért, mert nem teszem szét a lábam sem előmenetel, se pénz, se semmilyen helyzetben ami nem tiszta. Hálás vagyok magamnak ezért, pedig hidd el hogy megpróbált az élet rendesen. Egy nagyon boldog igaz időszakban rámtalált a mindent elsöprő bolond szerelem. Mindent vitt és én átadtam magam neki gondolatban. Tettben szinte semmilyen formában. TKözel két éves próba ez nekem, de állom a sarat. Megőrzöm azt ami engem igazi nővé tesz. Őrzöm a szegény lányok adományát a "szüzességemet" egy olyan pillanatra, mikor megengedhetem magamnak újra, hogy szétessen az életem a szerelem miatt. Megéltem és életem legszebb pillanatai közé sorolom. A vak, fékezhetetlen, de beteljesületlen szerelem pillanatait. Olyan emberi minőséget tapasztaltam meg magamból általa, hogy a szerelem önmagamiránt oldhatatlan lett. Eltávolított a párkapcsolódás esélyétől, ,ert nagyon sokan megirigyeltek egy szerelmet, ami soha sem szökken szárba, de minden ivülálló látta, hogy Istentől elrendel, bár érthetetlen kapcsolat született két idegen, különálló világból érkezett ember között. Meghoztuk saját döntéseinket. Kimondatlanul. Ő a párját választotta én saját magamat, vagy leginkább a munkámat. Nem nagyon tehettem mást és nem bánom. Kapaszkodom abba az egyetlen érintésbe, ami kizökkentette a táram a visszafolytás keretébe és megsimította a hátamat. Sok hónapon át ez volt a védőbástyám a környezetem támadásai ellen és a kedvese neve volt a pajzsom, hogy ne tegyek őrültséget. Lehetett volna másként és akkor már rég más szinten élném az életem? Lehet. Ki tudja? Talán itt és most nem is számít. A beteljesülés lehetőségéért nagyon sok mindet tettem meg és önismereti síkon kutattam a helyzet kialakulásának oka iránt. Még mélyebb elismerést nyertem magam számára. Feláldozni mindent a tényleges szabadságért, hogy úgy végezhessem a dolgom ahogyan én képes vagyok, minden nehézséget megér és nem érzem áldozatnak. Mikor elér az ember egy olyan életszakaszba, több évtizedes önismereti és személyiségfejlesztési munka által, hogy teljesen tisztába kerül az élete értelmével, minden nehézséget megér annak beteljesítése. Az egyedüllét mámorát, az elhagyott érintések hiányát, a segítségnyújtó kéz elkerülését, a másik védelmét, a bizonyosságot a hiányállapotok rendeltetésszerű csökkentését. Nem egy másik ember által, hanem a meglévő forrásain által. Nem mástól várni, hogy javítsa hibáinka, megbocsátani magunknak, hogy sokszor hagytuk cserben sajátmagunkat és ezért nagyon kemény árat fizettem. De megérte, mert ez által kinyílt a világ és olyan helyre is méltónak látom magam, aholy olyan férfi vár, aki hasonló próbatételeken megy keresztül csak azért, hogy egy napon egyesíteni tudjuk tapasztalatainakt és pótoljuk az egymás nélkül eltöltött időt. Azt nyertem vele, hogy egy olyan minőségében kiemelkedő párkapcsolat ígéretét mutatta nekem az úr, amiért nem csak tenni érdemes, hanem várni rá. És megpróbálni végre nem elugra előle életvédelmi ösztönkésztetésből. Új férfi mintát beengedi. Megtapasztalni, hogy létezik olyan feltétel nélküli hűség, amikor bármilyen butaságot tehet, bármeddig nélkülöz is a társad- olthatatlan szerelemben vagytok akkor is mikor még a kezét sem fogtad meg. Teljes mellszélességgel kiáll az én idióta, néha vállalhatatlan, szabados viselkedésem miatt. Megmztatta, hogy az élet minden területén a tenyerén hordozna ha hagynám. El jön ez az idő is. Addig hűen őrzöm azt az Egyedülálló nőt, akit csak ritkán engedek ki a fátyol alól, hogy ne éljenek vissza gyengeségével. Soha, soha de soha többé.

Viktória Matúz

Na hááát ez a kedvencem Drágák! A mindenség legjobb szeretője vagyok, aki spirituális szinten szellemi élvezeteket nyújt férfiaknak nőknek egyaránt. Szexuális értelemben, még nem voltam szeretője senkinek. Valahogy elkerült ez a tapasztalat és nem is vágyom rá. De tudd, hogy ha szeretői viszonyt ápolsz valakivel az nekem teljesen rendben van. Nem újkeletű jelenség, nem te vagy az egyetlen és nem is az utolsó. Nem mondom azt, hogy a szeretői státusznak nincsenek olyan formái, amit tisztességtelennek tartok. Ha úgy alakul ki szeretői viszony, hogy az abban résztvevők közül bármelyiknek is van tartós kapcsolata, szerintem az a partnerrel szemben nem egy üdvözítő dolog. Ha azért vagy szerető, mert a pároddal a szexualitás nem működik, de nem mered neki bevallani, vagy nem sikerült megoldani a problémát és ezt a menekülő utat választottad, bár megértem, de ilyen esetben magadat is cserben hagyod. Szerintem (bár erről valódi tapasztalatom nincs) az élet akkor válik párkapcsolatban boldoggá igazán, ha minden oldalról kiteljesedhet a két ember közötti viszony. Így az egyik legfontosabb területen a szexualitásban. Ha a szeretőséget hazugság, titkolózás, becsületsértés övezi, azzal magadnak többet ártasz, mint amit a kielégítő szex adni tud. Ha két egyedülálló ember a vállaltan, kimondva csak a szexben kapcsolódik, az nekem tök rendben van. Báár én nem gyakorlom, de tökéletesen elismerem létjogosultságát az általam gyógyszexnek nevezett jelenségnek. Nyilván a probléma onnan kezdődik, ha a szeretői viszonyodban nem érzed jól magad. Egyszer csak többet akarsz. Más igényeket kezdesz támasztani a partnereddel szemben, vagy a szexet használod fel, hogy manipuláld a partnered. A férfiak ritkán viselik jól, ha ilyen manipulációnak vannak kitéve, viszont néha képtelenek ellenállni vágyaiknak. Így ez egy csapda helyzet szerintem. Sem kint, sem bent. Szükségletkielégítésből, kielégítetlen lekki szükségleteket teremtünk. Mit nyerek? Mit veszítek? Mit hoz? Miért van rá szükség? Újra önismereti munkára sarkallnálak? Vizsgáld meg mit szolgál számodra a kialakult helyzet? Miért mentél bele (már megint)? Mi rémíszt egy teljes palettás kapcsolattól? Miért fontos számodra, hogy jól teljesits az ágyban és erről folyamatos visszaigazolást kapj? Jól megleszünk itt, és elidőzhetünk ennél a témánál, mert a saját szexualitásommal való kapcsolatomat régóta vizsgálgatom és az eredmények kipróbálása még várat magára. Tudnék mesélni. Pusszancs Drága, hajrá!

Viktória Matúz

Kapcsolatok rendszerében élünk, ha akarjuk ha nem. Számomra a kapcsolatépítés igen könnyen megy, viszont az elmúlt időszak ponai miatt tartózkodom a bensőséges kapcsolatokól. Kapcsolódások nélkül nem létezhetünk, hiszen akkor a boltban sem szolgálnak ki. Ha valakit megrémít a kapcsolat szó, az ásson ezzel kapcsolatban mélyebbre. Milyen kapcsolataid állnak per pillanat gatyául? -Családi? -Baráti? -Munkahelyi? -Párkapcsolati? - Hivatalos ügyintézéshez kötött? Ha ebben a témakörben kutakodsz, akkor már komoly lépést tettél annak érdekében, hogy rendezd a világgal való viszonyodat. Közelebb kerülj az életben neked szánt helyhez, közösséghez, rendhez, működési módhoz. Az elmúlt évek tálcán kínálták a lehetőséget az Önmagunkkal való kapcsolatunk felülvizsgálatára, a körülöttünk, velünk létező emberekkel meglévő kapcsolataink értelmezésére. Egyedül lenni egy nagyon magas személyiségfejlődési szint, spirituális fejlődési lehetőség, viszont magában hordozza a valóságképünk torzulását. Alkalmanként ezzel bezárjuk magunkat a vélt vagy vaéós félelmeink ketrecébe és segítség, kapaszkodó EMBERI KONTAKTUS nélkül nehéz visszatalálni a valódi önmagunkhoz. Ha úgy döntöttél valamikor, hogy kilépsz a társadalmi kötelékekből, hogy ne sérülj, ne bántsanak azért amiért olyan vagy és úgy viselkedsz amilyen vagy. Teljesen megértelek, viszont olyan pozitív, sziporkázó, bájoló és építő lehetőségekről mondassz le, amin keresztül átírhatod korábbi tapasztalataidat. Kérlek soha ne add fel. Találj Rám- Ránk. Fogom a kezed, magamhoz énekellek, kinyitom a kaput helyetted, hogy onnan indulj új szárnyat bontani. Az elmúlt két és fél évben, minden akorábbi életem szereplőihez tartozó ember hátatfordított nekem, kétségbe vont, cserben hagyott, hátbaszúrt, kijátszott, kisemmizett, megvezetett. Ettől lett bennem erősebb a hit, hogy olyan egyedi útját választottam helyesen az önérdekérvényesítésnek, ahol nem számít semmi. Bár jelenleg településszintű hajléktalan, rokkantnyugdíjas vagyok két diplomával, mégis a világ legboldogabb embere. Tönkre tettem a mások által irigyel, sikeres életemet, mert már annyian szívták a véremet, hogy a szervezetem feladta és a sürgősségin kötöttem ki. Az ingyen segítő felállt és hátatfordított mindennek és mindenkinek. A családom elől a pszichiátria zárt osztályára kellett menekülnöm és azóta is rejtem önmagam és önvalómat, hogy ne bántsanak miattam másokat. De az elmúlt időszak önkéntesen vállalt kínszenvedése vezetett most ehhez a pillanathoz, hogy írhatok neked, hozzád. Nem vagy egyedül és nem is hagyunk magadra. Ott vagyok a szél simogatásában, a galamb röptében a nap sugarában, egy gyermek szemében egy idős kéz szorításában. Nyílj meg és nyisd vissza a szemed babám. Újjászületáésed napja ez. Mint az újszülött kezd újra megszokni a fényt és új reménnyel várni a hajnalt. Benne leszek. Sokan benne leszünk. Szívben, lélekben, zenében hangban, az étel ízében. Köszöntelek otthon Bolygó Hollandi Mártás

Jelenleg a pàrkapcsolatom igazi krìzissè vált, sajnos mindkét oldalròl teljesen kiüresedett. 14 éve vagyunk együtt, ès 10 éve vagyunk hàzasok. Egy gyermekünk született. Mèg nem indìtottunk hivatalosan vàlàst, de a közeljövőben ez nagyon valòszìnű, hogy el fog indulni.

Zömmel kereskedelemben ès vendèglàtàsban vàllaltam munkàt. Eredetileg is kereskedelmi szakmàt tanultam, eleinte nagyon szerettem ha pörgös volt a munka ès azt is hogy rengeteg embert ismertem meg, akik között születtek baràtsàgok is. Amikor èppen nem volt könnyű az èlet, valaki mindig hatalmas erőt gurìtott néha csak a jelenlètèvel, a mosolyàval. Ès olykor én is. Általàban mindig igyekeztem minden emberben meglátni a jòt. Az elmùlt években sajnos több csalòdàs èrt, ìgy egyre jobban bezàrkòztam, az online tèr elterjedèsèvel pedig èvről évre èreztem magamat szüksègtelennek. Ezzel párhuzamosan kezdett èrdekelni a marketing ès vàlt èrdekessè az alkotàs, az egyszerűsèg átadàsa èrdekelt leginkàbb, mert azt èreztem, hogy minden tùl sokkà, tùl bonyolùttà és elèrhetetlennè kezdett vàlni. Hogy csùszott a kommunikàciò, hogy semmi sem volt többé az ami előtte működőképes volt.

Egèsz èletemben hittem abban, hogy màsokkal együtt működni, màsokat segìteni, másokat gyarapìtani valòdi èrtèk lehet. Bizonyos èrtelemben ma is ezt az elvet vallom, de az évek ès a tapasztalatom sajnos sokszor màst mutatott, anyakènt pedig egyre nehezebb volt ehez az elvàràshoz idomulni.

Üdv Mindenkinek!Mint azt az előző tapasztalatomnál leírtam, van egy férfi aki a "válásom" idején lépett az életembe! Kétszer sem mondom hogy nem adott kezdeti lökést ahhoz hogy kilépjek a 6 éve nem működő kapcsolatomból! Ami viszont nevetséges hogy 3 hónap elteltével is azon a 2 héten kesergek amit Vele töltöttem! Vajon miért?? Sokszor hallgattam meg István videóját arról hogy kell e tiszteletben tartani azt ahogy egy férfi dönt...ebbe kapaszkodom mert az alapvető érzésem az lenne hogy vele kapcsolódjam... 2 hét elteltével ugyanis ez a férfi "számomra túl bonyolult vagy"felkiáltással tovább állt! Mondhatnám hogy nem értem hogy mi is ez, de megértettem! Az elmúlt 3 hónapban sikerült rájönni! Nem álltam készen egy kapcsolatra!Hogy is álltam volna mikor épp csak véget ért egy 13 éves kapcsolatom? De hihetetlenül ragaszkodtam volna hozzá ami nyilván csak taszítást váltott ki! Szóval értem... igen! Azt adta meg amit már rég nem kaptam meg a páromtól! Bárki ragaszkodna hozzá! És akkora szükségét éreztem mint a levegőnek! Most már tudom hogy ez rólam szólt! Tudom hogy egy 53 éves férfi aki szintén megjárta a poklot (de 4 éve még mindig nem vált el de külön él) az nem keresi a bonyodalmat! Bár lehet ez is férfi függő! Ki így,ki úgy éli meg ezt az időszakot! Közben próbálok itt és egy terápia segítségével javítani magamon! Rájönni az életem céljára! Rájönni hogy idáig mi vezetett! Célokat kezdtem kitűzni magam elé! És várom hogy talán egyszer újra jön ez a férfi és együtt tudunk működni...no és itt jön István mondata..."Kell e tiszteletben tartani azt ahogy egy férfi dönt?" Ahogy ő ezt elmagyarázta a videóban teljesen világos és érthető! De egy nőnek lépni egy férfi felé aki úgy gondolja hogy ő bonyolult és nem szeretné vele ezt a kapcsolatot, az a nő nem mer sajnos lépni,nem meri vállalni a kockázatot hogy újra nemleges választ kap és újra össze fog törni! Pedig az érzéseim nem változnak... egész egyszerűen érzem,tudom hogy ő lenne az.... és ha ennyi idő sem elég ahhoz hogy felejtsem, akkor igen, lehet hogy vissza kellene menni ezzel... és kopogtatni az ajtaján! Sajnos nem vagyok biztos abban mivel teszek jót... elsősorban magamnak! Igen sokminden kiderülne ha mérnek lépni! De túl nagy a kockázat! Vajon van értelme ebben az időszakban bárkihez kapcsolódni? Vagy előbb érdemes magunkon dolgozni és csak aztán kezdeni kapcsolatot? Jelen pillanatban a választ nem tudom de azt gondolom ahogy haladok előre az úton mindenre választ fogok kapni! És talán rájövök hogy egész egyszerűen lehet hogy nem is ő az akivel kapcsolódnom kell ..... És majd váratlanul jön valaki aki el egymásra találunk! Ez is lehetséges! De akkor miért érzem ennyire erősen ezt a vonzódást...🤔

Magdolna Naszvetter

Az érdekel, az foglalkoztat,hogy a technikai, technológiai "szintugrás", hogyan hat a humánumra

Gizella Babus

Akkor vagy igazán válságban amikor felismerés a helyzetet. Viszont nincs kihez fordulnia. Ezért a válság helyzetben maradsz tudatosan. Szívesen segítek tapasztalatokkal, hogyan lehet ebből kijönni.Nem igérem, hogy könnyű az út,de megéri. A cél a szabadság.