
Kedvesek! Így látom az Élet nevű játékot. Megpróbálunk felállni, kis lépésekkel próbálkozunk... időnként elesünk, majd elkezdünk kitartóan gyakorolni... bukdácsolunk, támaszt is kapunk időnkét. És egyszer csak stabilan állunk, bátran járjuk és haladunk a saját utunkon. Egyik lépés követi a másikat. Majd a tévutak után a helyes ösvényt is megtaláljuk az útitársakkal. Sok tapasztalás és tanulás után felismerjük ki a hozzánk való valódi társ. Sok sikert és örömöt kívánok a Játékodhoz!

Kedves Zoltán! Hasonlón látom az Élet nevű játékot. Megpróbálunk felállni, kis lépésekkel próbálkozunk... időnként elesünk, majd elkezdünk kitartóan gyakorolni... bukdácsolunk, támaszt is kapunk időnkét. És egyszer csak stabilan állunk, bátran járjuk és haladunk a saját utunkon. Egyik lépés követi a másikat. Majd a tévutak után a helyes ösvényt is megtaláljuk az útitársakkal. Sok tapasztalás és tanulás után felismerjük ki a hozzánk való valódi társ. Sok sikert és örömöt kívánok a Játékodhoz!

Munkámból adódóan, a munkapiachoz való hozzáállást "kellett" a résztvevőkben az előírt módon fejleszteni. Sok sors, sok életút, ezzel együtt sok felismerés a magánéletben is. Jöttek megoldások, válaszok kérdésekre.

Szia. A bemutatkozásod úgy is lehetne akkor mondani hogy, nem lehet olyan embert fel tolni a létrán aki nem akar menni. Miért gondoltad azt hogy a te dolgod másokat megváltoztatni?

Volt idő, amikor azt hittem, mások problémáinak megoldása az én feladatom. Ma már tudom: segíthetek, de nem menthetek meg senkit. Amikor ezt elengedtem, nemcsak én lettem szabadabb, hanem a kapcsolataim is tisztábbak lettek.

Egy kicsit el vagyok most veszve. Vágyom a kapcsolódásra, de közben valamiért mégis zárom le a kapcsolatot a körülöttem lévő emberekkel. Lassan elérem a remete állapotot és ez nem jó. Szeretném megtalálni azokat az embereket akik ebből kibillentenek. Akiktől ugyanúgy kapok, mint ahogy én adok nekik.

Sziasztok! Nem lepődöm meg,hogy a sors pont most dobta elém ezt a közösséget. Határ húzás,nemet mondás most a legnagyobb feladat a számomra. Köszönöm... Figyelek... Tapasztalok...

Sok gondolat foglalkoztat még. Az is mennyire tudnék nyitott lenni arra hogy kapcsolódjak valakihez. Valakihez akivel kerekebb egészet építhetnénk aki folyamatban gondolkozik s nem a beletörödésben.

Életem során sok megtapasztaláson mentem keresztül. Kétszer el váltam az egyik 21 a màsik, 15 évig tartó kapcsolat volt. Az első házasságomból 3 gyermekem született, akik ma már felnőttek. Óvónőként dolgozom, amit nagyon szeretek csinálni, ez nem egy munka számomra hanem egy hivatás. Nagyon sokféle nehézség és megtapasztalás mind arra az útra vezetett, hogy közelebb kerüljek önmagamhoz, hogy elfogadjam önmagam és szeressem önmagamat, s feloldjam a gyerekkorból és előző életeimből hozott mintáimat. Most úgy érzem jó irányba haladok, sokat dolgoztam magamon, előre haladok az életem egyre jobb, azt a társat szeretnem bevonzani, aki számomra a legmegfelelőbb és Én az Ő számára.

Kell hogy legyen valaki aki engem keres és én őt. Soha nem adom fel. Sokat változtam az utóbbi időben jobban értékelem azt, ha tartozik hozzám valaki és én is számíthatok valakire😉